Bohdan Petrenko, a szélsőségek kutatásával foglalkozó ukrajnai intézet szakértője a héten arra szólította fel az ukrán civil társadalmat, ne engedje, hogy lekerüljön a Krím kérdése az ukrán hatalmi szervek napirendjéről. Tévesnek ítélte azt az elgondolást, hogy Moszkva hajlandó lenne a Donyec-medencét visszaadni Ukrajnának, ha Kijev elismeri, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik. Az elemző szerint mindkét terület, a Krím és a Donyec-medence is visszatér majd Ukrajnához.
Pavlo Nussz ukrán politológusnak az a meggyőződése, hogy a félsziget belátható időn belül, nagyon is hamar visszatérhet. Ehhez azonban szerinte mindent meg kell tenni, hogy az ott élő orosz nemzetiségűek számára vonzó legyen ez a visszatérés.
"A Krím két feltétellel kerülhet vissza Ukrajnához: úgy, hogy Vlagyimir Putyin nem lesz tovább Oroszország elnöke, illetve úgy, hogy Ukrajna a jogi és gazdasági reformok révén sikeres, vonzó álammá válik" - vélekedett Tarasz Berezovec, a Berta Communication stratégiai tanácsadó vállalat igazgatója. Hangsúlyozta, hogy e két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.
A szakértő illúziónak nevezte ugyanakkor azt, hogy a Krím félszigeten élők erősen kötődnének Ukrajnához. "A keserű igazság az, hogy a krímiek, legalábbis a többségük sohasem érezte magát teljes mértékben Ukrajnához tartozónak. Nem szabad azt a hamis reményt táplálni, hogy ha ez így volt, amikor a félsziget még Ukrajna része volt, akkor ez mára megváltozott volna" - figyelmeztetett.
Március 16-án volt egy éve, hogy Kijev és a Nyugat megítélése szerint illegitim népszavazást rendeztek orosz fegyveres katonák jelenlétében a Krím Ukrajnától való elszakadásáról. Maga a referendum kiírása az ukrán alkotmányba ütközött, a megszervezése és lebonyolítása alatt ráadásul tömérdek szabálysértés történt. Bárki szavazhatott annyiszor, ahányszor csak akart, és nemcsak a Krímben élők, de Oroszországból érkezett "turisták" is, akiket szervezetten szállítottak buszokkal a félszigetre. Így történhetett meg, hogy Szevasztopolban például a részvétel a népszavazáson meghaladta a 120 százalékot. Az ukrán sajtoórgánunokban akkor megjelent hírek szerint a szavazatokat meg sem számolták, a jegyzőkönyveket előre elkészítették, azaz előbb megvolt a referendum "eredménye", minthogy megtartották volna. Az ukrán sajtóban többen fölöttébb gyanúsnak találták, hogy urnazárás után néhány órával már nyilvánosan ki is hirdették a hivatalos végeredményt. Moszkvában március 18-án aláírták a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést.
A Krímről az ukrán belpolitikában viszont valóban elterelte a figyelmet a Kelet-Ukrajnában - Kijev szerint Moszkva által - kirobbantott fegyveres konfliktus, amint arra Bohdan Petrenko rámutatott. A félsziget elcsatolásának évfordulójához közeledve azonban a Krím jövője ismét középpontba került.
Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: nem fogadja el törvényesnek a Krím orosz bekebelezését, a félszigetet továbbra is területe részének tekinti, elcsatolását pedig ideiglenesnek. A kijevi kormány jogi úton készül visszaszerezni fennhatóságát a félsziget fölött, már készíti a beadványt a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a múlt héten utasította az igazságügyi tárcát, hogy küldje el Hágának a Krím elcsatolásáról szóló orosz dokumentumfilmet, mint bizonyítékot.
A Rosszija 1 orosz állami tévécsatorna által a minap bemutatott Krím - Hazatérés című filmben Putyin nyíltan beszél arról, hogyan adott parancsot jó egy éve a Krím Ukrajnától való elszakítására. A vele készült interjúban elmondja egyebek között, hogy a területet nem a március 16-i krími népszavazás eredménye alapján csatolta el Oroszország Ukrajnától, hanem már korábban, február 23-ra virradóra megszületett a döntés a félsziget bekebelezéséről. Putyin azzal indokolta az orosz katonai benyomulást a Krímbe, hogy a Moszkvához hű Viktor Janukovics, a Majdan-tüntetések nyomán a hatalomból eltávolított ukrán exállamfő életét kellett megmentenie.
Az ukrán sajtó az elmúlt napokban folyamatosan közölt részleteket az orosz elnöknek a Krímmel kapcsolatos nyilatkozatából. Az államfő állítólag azt mondta, hogy atomfegyvereket is készenlétbe helyezett volna, ha a Krímben a "helyzet másképp alakul", vagyis ha az ukrán fegyveres erők vagy civilek komolyabb ellenállást tanúsítanak. Azt is elismerte, hogy a katonai hírszerzés különleges egységei megszakították a kommunikációs csatornákat az ukrán haditengerészet egységei és az ukrán parancsnokság között.
A krími parlament orosz katonai elfoglalását filmre vették, a félsziget bekebelezése után közzétették, és állítólag oktatási anyagként használják azóta az orosz hadseregben.
Mindezek alapján kijevi megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy a félsziget elcsatolását a Kremlben jó előre kitervelték, és a döntésben nem játszott szerepet a félsziget lakosainak akarata. Az, hogy az orosz nemzetiségűek a Krímben, vagy bárhol máshol Ukrajnában a hatalomváltás után bármiféle veszélyben lettek volna, semmi nem igazolta sem a Krím elcsatolásakor, sem az azóta eltelt időben - tették hozzá.