Tavaly júniusban, a Normandiai partraszállás hetvenedik évfordulója alkalmából már találkozott egymással az azóta normandiai négyeknek is hívott Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia-, Petro Porosenko ukrán- és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai rendezésére irányuló törekvések múlt héten vettek új lendületet, mikor Angela Merkel és Francois Hollande előbb Kijevbe, majd Moszkvába utazott, hogy érvényt szerezzen a tűzszünetről szóló minszki egyezménynek. A találkozók nem hoztak eredményt, ám a négy vezető vasárnap telefonon megállapodott a mai minszki tárgyalás összehívásáról.

Míg a harcok kelet-ukrajnában változatlan hevességgel folynak, Francois Hollande aláhúzta, hogy a megegyezés határozott céljával utazik Fehéroroszország fővárosába. Angela Merkel hasonlóan nyilatkozott tengeren túli útja során Ottawában és Washingtonban.

"Továbbra is a diplomáciai megoldáson dolgozunk, annak ellenére, hogy már sok kudarc ért minket ezzel kapcsolatban. A most következő napokban kiderül, hogy minden érintett készen áll-e erre" - fogalmazott a német kancellár.

Petro Porosenko azonban egy a tárgyalásokat is beárnyékoló rakétatámadás miatt állt a sajtó elé, amely az ukrán hadsereg kelet-ukrajnai főhadiszállását és a környező lakóépületeket érte, a frontvonaltól 50 kilométerre, Kramatorszk városában. Az ehhez használt Tornado típusú rakéták pedig ukrán sajtójelentések szerint az orosz fegyveres erőknél vannak rendszeresítve.

A szakadároknak nyújtott segítséget máig tagadó Oroszország elnöke utoljára Egyiptomi útja során beszélt a konfliktusról. Úgy vélte, hogy az ukrán vezetés zsákutcába került a katonai művelettel és a gazdasági nyomásgyakorlással, ami katasztrófával fenyeget. A Kreml szerint pont az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomás és a kilátásba helyezett fegyverszállítások teszik ingataggá a helyzetet Ukrajnában.

Németország már korábban sem támogatta, hogy fegyverekkel segítsék az ukrán hadsereget, London viszont még nem vetette el a lehetőséget és Barack Obama amerikai elnök is hajlandó volna erre szükség esetén.

"Arra az eshetőségre, ha a diplomácia csődöt mondana, megkértem kollégáimat, hogy minden lehetséges opciót vizsgáljanak meg. Mi áll rendelkezésre ahhoz, hogy megváltoztassuk Putyin elnök álláspontját. Ez jelentheti védelmi fegyverek esetleges szállítását is, de még nem döntöttem ez ügyben" - jelentette ki az amerikai elnök.

A The Washington Times szerint a Pentagon szakértőkkel segíti majd az ukrán Nemzeti Gárda 600 katonájának márciusi kiképzését, Lengyelország viszont Németországhoz hasonlóan nem szállít hadifelszerelést Ukrajnának.

A tavaly április óta tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust a szeptemberben, szintén Minszkben kötött tűszüneti megállapodás csillapíthatta volna le, ám ezt a felek nem tartották be így az azóta is folytatódó harc eddig a hivatalos közlések szerint több mint 5300 halálos áldozatot követelt.