eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Lettországban érzik az orosz "hibrid háború" jeleit

Már észlelhetőek Lettországban is az orosz "hibrid háború" egyes elemei - közölte Laimdota Straujuma lett miniszterelnök, aki az orosz hivatalnokok emberi jogokkal kapcsolatos kijelentéseiben érzi ezt a veszélyt.

Straujuma LNT lett tévécsatorna egyik műsorában beszélt erről, szavait szerdán idézte az UNIAN ukrán hírügynökség.

"Érzékeljük egyes orosz hivatalnokok emberi jogokkal kapcsolatos kijelentéseit Lettországban. Ez egy eleme (a hibrid háborúnak). A nemzetbiztonsági hatóságok foglalkoznak ezzel. Teljes mértékben hiszek abban a képességükben, hogy el tudják hárítani a kibertámadásokat és mindenfajta várható provokációkat" - mondta a lett miniszterelnök. Hozzátette, hogy országa nagyon figyelmesen követi a térségbeli eseményeket. Rámutatott arra, hogy a régióban erősödik a NATO jelenléte.

A hadviselés újfajta formájára utaló "hibrid háború" kifejezés a tavalyi krími események kapcsán jelent meg politikusok és a sajtó nyelvezetében, miután Oroszország puskalövés nélkül vonta ellenőrzése alá, majd annektálta az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigetet. Ursula von der Leyen német védelmi miniszter a múlt heti müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián nagyobb teret szentelt a fogalom értelmezésének, arról beszélt, hogy az effajta háború "hírszerzők, fegyverek és harcosok rejtett bevetését" jelenti, továbbá "regionális vagy nemzetiségi, etnikai konfliktusok szándékos elmérgesítését és politikai destabilizációt, valamint a közvélemény manipulálását". Hangsúlyozta, hogy ez az új hadviselési forma a biztonságpolitika egyik legnagyobb kihívása.

Oroszország arra hivatkozva formált magának jogot a Krím annektálására, hogy a kijevi tüntetéseket követő ukrajnai kormányváltás során - moszkvai megítélés szerint - "fasiszták" foglalták el a kijevi parlamentet, és ezzel veszélybe került az orosz ajkú állampolgárok biztonsága. A félsziget irányításának átvételét felségjelzés nélküli orosz katonák beszivárgása előzte meg, továbbá egy propaganda-hadjárat, amely az ukrán "szélsőséges" kormány ellen hangolta a többségében orosz ajkú Krím lakosságát.

Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár február 6-án a The Telegraph című brit lapnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "hibrid hadviselést" alkalmazva támadást indíthat egy balti állam ellen, hogy próbára tegye az észak-atlanti szövetség mobilizációs képességeit.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×