Az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai rendezésére irányuló törekvések múlt héten vettek új lendületet, mikor Angela Merkel és Francois Hollande előbb Kijevbe, majd Moszkvába utazott, hogy érvényt szerezzen a tűzszünetről szóló minszki egyezménynek. A találkozók nem hoztak eredményt, ám a német és a francia vezető Petro Porosenko ukrán- és Vlagyimir Putyin orosz államfő bevonásával vasárnap telefonon megállapodott a szerdai minszki tárgyalás összehívásáról.

Míg a harcok kelet-ukrajnában változatlan hevességgel folynak, Francois Hollande aláhúzta, hogy a megegyezés határozott céljával utazik Fehéroroszország fővárosába. Angela Merkel hasonlóan nyilatkozott tengeren túli útja során Ottawában és Washingtonban.

Petro Porosenko azonban egy a tárgyalásokat is beárnyékoló rakétatámadás miatt állt kedden a sajtó elé, amely az ukrán hadsereg kelet-ukrajnai főhadiszállását és a környező lakóépületeket érte, a frontvonaltól 50 kilométerre Kramatorszk városában. Az ehhez használt Tornado típusú rakéták pedig ukrán sajtójelentések szerint az orosz fegyveres erőknél vannak rendszeresítve.

A tavaly április óta tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust a szeptemberben, szintén Minszkben kötött tűszüneti megállapodás csillapíthatta volna le, ám ezt a felek nem tartották be így az azóta is folytatódó harc eddig a hivatalos közlések szerint több mint 5300 halálos áldozatot követelt.

A közös európai álláspontot az Európai Parlament fogalmazta meg kedd este. Az EP képviselői szerint a minszki egyeztetés az utolsó esélyek egyike a békés rendezésre. A politikusok szerint az újabb megállapodás meghiúsulása a válság további súlyosbodásához vezethet. A legtöbben elutasították a katonai megoldást, mások pedig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az EU-nak le kellene számolnia azzal az illúzióval, hogy Oroszországgal partneri viszonyt lehet fenntartani.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője azt mondta, az forog kockán, hogy helyre lehet-e állítani és meg lehet-e őrizni a békét Európában.

"A határokat nem lehet erővel megváltoztatni" - szögezte le a korábbi olasz külügyminiszter, aki egyúttal azt hangoztatta, hogy alkotmányos, igazságügyi és választójogi reformokra, valamint decentralizációra van szükség Ukrajnában.

A néppárti frakció vezérszónoka, a lengyel Jacek Saryusz-Wolski úgy vélte, hogy Minszkben eljött az idő, hogy a meggyőzés politikáját az elrettentés politikája váltsa fel, s nagyobb nyomás nehezedjen Oroszországra.

Knut Fleckenstein, a szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese utolsó lehetőségnek nevezte a minszki megbeszéléseket, ugyanakkor bármilyen katonai megoldással szembehelyezkedett, s kijelentette: a szociáldemokraták nem támogatják a fegyverszállításokat Ukrajna számára.

A brit konzervatív képviselő, Charles Tannock kételyeinek adott hangot. Úgy vélte, hogy az EU és Oroszország stratégiai partnerségének vége, s úgy vélte, egy "Minszk II." megállapodás nem vet véget a konfliktusnak.

Barack Obama amerikai elnök megerősítette orosz partnerének, Vlagyimir Putyinnak, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna szuverenitását és területi sérthetetlenségét - közölte kedden a Fehér Ház.A washingtoni elnöki hivatal szerint Obama a szerdai minszki csúcstalálkozó előestéjén telefonon hívta fel Putyint, és felrótta a kelet-ukrajnai erőszakcselekmények fokozódását és az ottani szakadárok támogatását.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a harcok egyre nagyobb emberveszteséggel járnak. Felszólította Putyint, hogy - mint fogalmazott - ragadja meg azt a lehetőséget, amelyet a békés rendezésről tervezett szerdai minszki (orosz-francia-német-ukrán) csúcstalálkozó biztosít a számára.

Egyúttal arra figyelmeztette az orosz vezetőt, hogy Oroszország számára növekvő költségekkel fog járni, ha folytatja agresszív lépéseit Ukrajnában, beleértve azt, hogy a szakadárok támogatására "fegyvert, csapatokat és pénzt" küld a szomszédos országba.

A nap folyamán Obama Petro Porosenko ukrán elnök is beszélt telefonon, akivel egyetért abban, hogy Oroszországnak be kell tartania a szeptemberi minszki egyezménybe foglalt vállalásait, és hogy ennek az egyezménynek alapjául kell szolgálnia az ukrajnai válság tárgyalásos rendezésének.

Francois Hollande francia államfő megerősítette: azzal a "határozott céllal" vesz részt szerdán Angela Merkel német kancellárral a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére összehívott minszki német-francia-ukrán-orosz csúcstalálkozón, hogy ott a felek megegyezésre jussanak.

"Azzal a határozott céllal megyünk oda, hogy sikerüljön (a békemegállapodás), de nem vagyunk biztosak abban, hogy meg tudjuk csinálni. Mindannyiunknak vállalnia kell majd a felelősséget" - fogalmazott kedden az államfő egy párizsi sajtótájékoztatón. Hollande elmondta, hogy lesz még "egy utolsó telefonos megbeszélése" a német kancellárral, mielőtt Minszkben találkoznak.

"Ma is voltak még egyeztetések a diplomaták között, de a halálos áldozatokkal járó harcok is folytatódtak Ukrajna keleti részén, ahol a civilek kálvárián mennek keresztül" - hangsúlyozta a francia elnök kedden.

Hollande szerint mindegyik fél "érdeke" az, hogy megállapodás szülessen Minszkben. "Mindenekelőtt az ukránoké, azért, hogy a területi egység keretében újra megtalálják hazájuk stabilitását, de Oroszországé is, azért, hogy az érdekeinek, a történelmének, és az Európai Unióval közös jövőjének megfelelő kapcsolatokat alakíthasson ki" - mondta Hollande.

Laurent Fabius francia külügyminiszter azt jelezte, hogy a minszki csúcstalálkozó megrendezése még nem biztos, de a tárgyalófelek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az létrejöjjön.

"Óvatosnak kell lennünk, miután még semmi sem biztos, de mi mindent megteszünk, hogy a szerdai csúcstalálkozó megrendezésre kerüljön és eredményes legyen" - mondta a diplomáciai tárca vezetője a nemzetgyűlésben. "A következő elveket képviseljük: azonnal tűzszünet, a nehéz fegyverek gyors visszavonása, a határok tényleges ellenőrzése, Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása, a donyecki lakosság különleges státuszának megállapítása a minszki megállapodás szellemében" - közölte.

A minszki csúcstalálkozó megtartásáról vasárnap döntöttek, azóta a négy ország diplomatái tárgyalnak egy mindenkinek megfelelő békemegállapodás részleteiről. A diplomaták hétfőn Berlinben egyeztettek a szöveg tartalmáról, kedden pedig Minszkben folytatják a tárgyalásokat.

A Kreml szerint az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomás és a kilátásba helyezett fegyverszállítások teszik ingataggá a helyzetet Ukrajnában.

Erről az orosz elnök szóvivője beszélt kedden az RSZN állami rádiónak. Dmitrij Peszkov az amerikai elnöknek arra a washingtoni kijelentésére reagált, hogy Oroszország politikai és gazdasági elszigeteltsége erősödni fog, amennyiben Moszkva nem változtat Ukrajna-politikáján.

Barack Obama hétfőn Angela Merkel német kancellárral tárgyalt az ukrajnai helyzetről Washingtonban.

Peszkov, a Kreml befolyásos tisztviselője azt mondta, hogy "az Oroszországi Föderáció az az ország, amely valóban érdekelt ennek a válságnak a rendezésében. Az ettől eltérő lépések - a szankciós rendszer erősítésére, az elszigetelésre, valamint a fegyverszállításra irányuló tervek - sajnálatos módon épp ellenkezőleg, az ukrajnai helyzet megingatására irányulnak".

Peszkov azt hangoztatta, országa mindent elkövet, hogy segítsen ezt a "szörnyű válságot" rendezni.

Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára kedden Moszkvában közölte, hogy Oroszország még akkor is folytatja a diplomáciai erőfeszítéseket a válság megoldására, ha az Egyesült Államok megkezdi a fegyverszállítást Ukrajnába. Szerinte ez csak újabb bizonyítéka lenne annak, hogy Washington közvetlen résztvevője az ukrajnai konfliktusnak.

Az orosz tisztviselő a Rosszijszkaja Gazeta című napilapnak nyilatkozva azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy számára Ukrajna önmagában nem érdekes, hanem az a célja, hogy meggyengítse Oroszország pozícióit. "Az amerikaiak bele akarják rángatni az Oroszországi Föderációt egy államközi katonai konfliktusba, az ukrajnai események révén hatalomváltást akarnak elérni, s végül feldarabolni országunkat". Nyikolaj Patrusev a szerdán Minszkben tervezett német-francia-orosz-ukrán állami vezetői találkozóra időzítve nyilatkozott az orosz kormánylapnak.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Oroszország több régiójában, valamint a tavaly március végére Ukrajnától elcsatolt Krímben is hadgyakorlatok kezdődtek. A félszigeten az orosz fekete-tengeri hadiflotta parti őrségéből létrehozott egységek a hegyekben gyakorlatoznak. 600 katonát és 50 haditechnikai eszközt vontak be a gyakorlatba - mondta el Vjacseszav Truhacsov első osztályú kapitány.

Oroszország déli katonai körzetében mintegy 2000 katonai felderítő és "speciális alegységhez" tartozó katona kezdett hadgyakorlatot. Itt több mint 200 haditechnikai eszközt és más, speciális harci technikát vontak be a manőverekbe - közölték a körzet sajtószolgálatánál az Interfax hírügynökséggel. A felderítők gyakorlata egy hónapon keresztül tart majd a dél-oroszországi Volgográdi területen, és az észak-kaukázusi köztársaságokkal is határos Sztavropoli határvidéken, az utóbbi szomszédságban lévő Adigeföldön, valamint az Oroszországi Föderációhoz tartozó észak-kaukázusi Csecsenföldön, Dagesztánban, Karacsaj-és Cserkeszföldön, valamint Észak-Oszétiában.

Az oroszországi keleti katonai körzetben, az Amuri területen az Iszkander-M típusú (NATO-kódja: SS-26 Stone) rövid hatótávolságú (500 km) hadműveleti-harcászati rakétarendszerekkel kezdődött gyakorlat - tájékoztatott Alekszandr Gorgyejev, a körzet sajtóosztályának vezetője.