eur:
392.9
usd:
366.73
bux:
66196.91
2024. április 25. csütörtök Márk

Európai Parlament: a minszki egyeztetés az utolsó esélyek egyike

Ha új megállapodás születik az ukrajnai válság politikai rendezésére szerdán Minszkben, akkor azt meg is kell valósítani, mert ezek a tárgyalások az utolsó lehetőségek egyikét jelentik a békés rendezésre - foglaltak állás kedden, az ukrán válságról tartott plenáris vitában az Európai Parlament (EP) képviselői.

A politikusok szerint az újabb megállapodás meghiúsulása a válság további súlyosbodásához vezethet. A legtöbben elutasították a katonai megoldást, mások pedig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az EU-nak le kellene számolnia azzal az illúzióval, hogy Oroszországgal partneri viszonyt lehet fenntartani.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője azt mondta, az forog kockán, hogy helyre lehet-e állítani és meg lehet-e őrizni a békét Európában.

"A határokat nem lehet erővel megváltoztatni" - szögezte le a korábbi olasz külügyminiszter, aki egyúttal azt hangoztatta, hogy alkotmányos, igazságügyi és választójogi reformokra, valamint decentralizációra van szükség Ukrajnában.

A néppárti frakció vezérszónoka, a lengyel Jacek Saryusz-Wolski úgy vélte, hogy Minszkben eljött az idő, hogy a meggyőzés politikáját az elrettentés politikája váltsa fel, s nagyobb nyomás nehezedjen Oroszországra.

Knut Fleckenstein, a szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese utolsó lehetőségnek nevezte a minszki megbeszéléseket, ugyanakkor bármilyen katonai megoldással szembehelyezkedett, s kijelentette: a szociáldemokraták nem támogatják a fegyverszállításokat Ukrajna számára.

A brit konzervatív képviselő, Charles Tannock kételyeinek adott hangot. Úgy vélte, hogy az EU és Oroszország stratégiai partnerségének vége, s úgy vélte, egy "Minszk II." megállapodás nem vet véget a konfliktusnak.

Hans Van Baalen holland, liberális EP-képviselő úgy vélekedett, hogy Minszkben kiderül majd, hogy Oroszország békés nemzet-e. Leszögezte azt is: nem lehet elfogadni, hogy Ukrajnát megcsonkítsák.

A radikális baloldal német képviselője, Helmut Scholz arra az álláspontra helyezkedett, hogy a válságot nem lehet katonai úton rendezni, mert véleménye szerint bár a szeptemberben kötött minszki egyezséget nem hajtották végre, érdemes még egyszer megpróbálni.

Rebecca Harms, a zöldek német társelnöke rámutatott, hogy az Európai Unió a béke pártján áll, ezért a legmesszebb menőkig támogatják Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök diplomáciai erőfeszítéseit.

"Nem hiszek a csodákban, de bízom abban, hogy Minszkben történik egy csoda" - hangsúlyozta Harms.

Kemény hangot ütött meg Valentinas Mazuronis, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezérszónoka, aki szerint elég a hazugságokból és az ámításból.

"Ideje észrevenni, hogy Putyin háborúja ellenünk folyik" - nyomatékosította a litván EP-képviselő.

Jorgosz Epitideiosz görög politikus, a függetlenek soraiból úgy vélte: fel kell végre fogni, hogy Oroszország számára Ukrajna sokkal fontosabb annál, hogy megengedje a Nyugathoz való csatlakozását.

Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője úgy fogalmazott, hogy az elsődleges feladat a békés, diplomáciai úton való rendezés, s bár Vlagyimir Putyin "ránk rúgta az ajtót", Szanyi higgadtságra és nyugalomra szólított fel. A politikus hangoztatta azt is is, hogy az "agresszor" Vlagyimir Putyin a jövő héten az unió területére lép, Magyarországra látogat, ahol Orbán Viktorral találkozik majd. Szanyi szerint nem Ukrajnáról lesz szó, hanem üzletelni fognak. A szocialista politikus szerint ez nem jó az európai egység számára, ezért az EU állam- illetve kormányfőit arra kérte, vessék latba a befolyásukat, hogy visszaszorítsák "ezt az egységet bontó hangot".

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő rámutatott, hogy a pár hete elfogadott EP-határozat óta romlott a helyzet. A kárpátaljai politikus méltatta Angela Merkel és Francois Hollande tevékenységét, valamint komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz vezetés továbbra sem ismeri el, hogy támogatja szeparatistákat, nem ismeri el felelősségét, ami miatt emberek százai halnak meg és ezrek válnak földönfutóvá. Bocskor azonnali tűzszünetet, nehézfegyverek kivonását, a civil lakosság biztonságának garantálását, valamint nemzetközi garanciák mellett az Ukrajnában élő összes nemzetiség jogainak széleskörű garantálását szorgalmazta.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×