Egyes várakozások szerint a szerdai csúcs döntő mozzanat lehet az ukrán válság megoldásában. Francois Hollande francia elnök a hétvégén például azt mondta, ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. "Neve is van, mégpedig háború" - fogalmazott.
Az utóbbi napokban a német és a francia diplomácia az ukrán kormány és az oroszbarát - Kijev és a NATO szerint Moszkva által felfegyverzett, pénzelt és egyes értékelések szerint a Kremlből irányított - szeparatisták 2014 szeptemberében már aláírtak egy fegyverszüneti megállapodást a fehérorosz fővárosban, azonban ezt nem tartották be és nem hajtották végre.
A szeptemberi minszki megállapodás fegyvernyugvást írt elő a Donyeck és Luhanszk megyék területén harcoló felek számára, az akkori frontvonalaktól számított 15-15 kilométeren belül pedig elrendelte a 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű fegyverek kivonását. A tűzszünet betartását elvileg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek kellett volna ellenőrizniük, bár a nagyjából 200 fős, fegyvertelen kontingens biztonsági okokból igen korlátozottan lett volna bevethető csupán. A dokumentum szerint ki kellett volna vonni Ukrajna terültéről a külföldi harcosokat és a külföldi haditechnikát, a harcoló felek pedig fogolycserét hajtottak volna végre.
Jelenleg az egyik alapvető vitás kérdés a tűzszünetet illetően a harcoló felek közötti elválasztó vonal meghúzása, miután a szeptemberi megállapodásban foglalt frontvonalak a szakadárok idén év eleji előretörését követően megváltoztak. Moszkva és az önjelölt luhanszki és donyecki szeparatista vezetők szerint a szakadárok területi nyereségeit is figyelembe kell venni a tárgyalásokon. Gyarkolati okokból elképzelhető, hogy valóban a mostani frontvonalak képezik majd a tárgyalások alapjait, ám Merkel, Hollande és Porosenko szerint egyértelművé kell tenni, hogy a szeparatisták által ellenőrzött területek Ukrajnához tartoznak. Hollande szerint az új tervek arról szólnak, hogy a fegyverszüneti vonaltól számított 50-70 kilométeres demilitarizált övezetet hoznának létre.
Mindazonáltal a fegyverszüneti vonal meghúzása, illetve a ütközőzóna kialakítása nem fogja megoldani a konfliktust, viszont a vérontásnak legalább véget vethet a front "befagyasztásával".
A szeptemberi minszki megállapodás széles körű autonómiát ígért a nagyrészt orosz ajkúak lakta Kelet-Ukrajnának. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ez csupán a szeparatisták által uralt területekre vonatkozik, vagy más régiókra is kiterjed-e. A szeparatisták jelenleg nagyjából Donyeck és Luhanszk megyék felét tartják ellenőrzésük alatt.
A kijevi vezetés tavaly általában véve is azt ígérte, hogy az orosz ajkú lakosságnak nagyobb fokú önrendelkezést és önkormányzatiságot biztosít majd. Ugyanakkor mind az autonómia pontos mértéke, mind a nagyobb autonómiát kapó területek földrajzi lehatárolása kényes kérdés, miközben a tervezett ukrán alkotmányos reform még mindig nem lépett életbe.
Ehhez szorosan kapcsolódik az a kérdés, hogy a szeparatisták által uralt területeken új önkormányzati választásokat kell-e tartani. A donyecki és luhanszki szeparatisták a krímihez hasonló népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról, és - dacára a minszki megállapodásban foglaltaknak - ősszel saját - sokat bírált - választásokat tartottak az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhasznki "népköztársaságokban". Ezeket viszont - a nemzetközi közösség döntő többségéhez hasonlóan - Kijev nem ismeri el.
Hasonlóan problémás kérdés, hogy ki és hogyan ellenőrizze az orosz-ukrán határnak a szakadárok által ellenőrzött szakaszát, amelyen keresztül nyugati hírszerzési jelentések szerint gyakorlatilag minden éjjel utánpótlás érkezik Oroszországból a felkelők számára. Az utóbbi időben egyebek mellett T-80-as harckocsikat kaptak Moszkvától a szeparatisták, amelyek feltételezések szerint orosz legénységgel együtt érkeztek.
Tavaly az volt a terv, hogy az EBESZ drónokkal fogja ellenőrizni a határszakaszt, azonban diplomáciai források szerint Vlagyimir Putyin elzárkózik attól, hogy az oroszokon kívül más nemzet képviselői részt vegyenek a határőrizetben. Ezt hivatalosan azzal magyarázza, hogy nyugati kémkedéstől tart. Ugyanakkor Kijev szerint a határszakasz megfelelő ellenőrzése nélkül értelmetlen a békemegállapodás, mivel csak a határ hatékony felügyeletével lehetne megakadályozni, hogy Putyin fegyverekkel és utánpótlással lássa el a szakadárokat.