Ma Magyarországon a külföldi befektetések 24 százaléka német, az első tíz legnagyobb vállalat fele pedig szintén német - sorolta a gazdasági adatokat az InfoRádió Aréna című műsorában Nógrádi György. Az egyetemi tanár Angela Merkel budapesti útjának legfontosabb elemének a német kancellár és a magyar kormányfő négyszemközti találkozóját tartja.

"A magyar-német kapcsolatok ezzel teljesen új ütemet fognak felvenni" - vélte Nógrádi György.

Kiss J. László egyetemi tanár úgy fogalmazott: a magyar - német kapcsolatok az itthoni belpolitikai és gazdasági stabilitás részei.

"A növekedésben közvetlenül megjelennek a német autógyárak termelési adatai, ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatok nagymértékben társadalmasodtak. Az Andrássy német nyelvű egyetemtől kezdve a rengeteg társadalmi csoport közötti kapcsolat nagyon élő, amelynek sajátos öndinamikája van, tehát azt kell mondani: ennek a megerősítése rendkívül fontos dolog. Ezért ez a látogatás lényegében szimbolikus. Eredetileg azt akarta a kormány, hogy Merkel karácsony előtt jöjjön Budapestre, mivel Kohl kancellár 25 éve akkor tartott egy beszédet a parlamentben. Ezt elhalasztották. A kancellár asszony Európa legelfoglaltabb politikusa, úgyhogy ez teljes mértékben érthető" - mondta el Kiss J. László.

Mindkét szakértő megjegyezte, hogy a kapcsolatokban van egy kritikai pragmatizmus, de azt senki ne várja, hogy ezek nyilvánosságra kerülnek.

Az ukrán válságot elemezve a nehézfegyverek kivonásának fontosságáról is beszéltek az elemzők.

Ukrajnában nem lehet reformokat véghez vinni, mivel hadiállapot van, de az ukrán vezetésre mégis mérsékelő hatást kellene gyakorolni - mondta Kiss J. László. Az egyetemi tanár hozzátette: a fegyverszünetről szóló minski megállapodás betartása és a nehézfegyverek kivonása is fontos volna Ukrajnában.

"Ukrajnára mérsékelő hatást kellene gyakorolni, hiszen amikor a gazdaság ilyen állapotban van és újabbnál újabb pénzügyi csomagokat vár az ukrán vezetés, gyakorlatilag nem lehet az országot megreformálni. A reformok egy lényegében hadiállapot kellős közepén nem működnek. Amúgy is problematikus a reform, hisz ez az ukrán társadalom nem szokott hozzá egy takarékossági programhoz. Ezt figyelembe véve úgy vélem, mégis mérséklő hatást kellene gyakorolni az ukrán vezetésre és a minski megállapodást kellene minimálisan betartani, azt, hogy a nehézfegyvereket is kivonják, hiszen közben az Egyesült Államok részéről is komoly hadi-szállítások történtek éppen nehézfegyverekben" - mondta az egyetemi tanár.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a nehézfegyverek kivonása az, ami az ukrán válság jelenlegi körülményei között most megoldható.
"A nehézfegyver-kivonás az egyetlen, amit most meg lehet valósítani, az összes többi most sajnos utópia. Másrészt az orosz hadsereg átfegyverzésében rendkívül komoly akadály a gazdaságuk. Az oroszok most nehéz helyzetben vannak. Egyetértek: Ukrajnát vissza kell fogni. Ha holnap reggel az oroszok azt akarják, hogy a harcok véget érjenek., akkor két óra alatt a vitatott területet elfoglalják. Kérdés az, hány óra alatt mennek be Kijevbe, ha akarják. Ma nem akarják" - mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.

Nógrádi György szerint az ukrán-orosz ellentét olyan, mint amikor egy macska és egy egér szórakoztatja egymást, vagyis nincsenek egy súlycsoportban, amit az ukrán vezetés egy része nem hajlandó elfogadni.