Németország első női kancellárja, aki tizedik éve van hatalmon, és népszerűsége töretlen, kevesebb mint egy napot tölt a magyar fővárosban, mégis gazdag, a szakértők szerint jelzésértékű programot bonyolít le. Jelzi az életének első harmincöt évét az egykori NDK-ban töltő, evangélikus lelkészi családból származó kancellár politikusi céljait és gondolkodásmódját.

Orbán Viktor miniszterelnökkel mindenekelőtt európai uniós ügyekről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal, a német nyelvű Andrássy egyetemen hat magyarországi egyetem több mint száz hallgatójával találkozik, majd az antiszemitizmus elleni harc iránti szilárd elkötelezettségét demonstrálva több magyar zsidó szervezet vezetőivel folytat eszmecserét.

A már említett német politikai elemző, Kai-Olaf Lang szerint a látogatás jelzi, hogy a 61. évében járó kancellár rokonszenvvel tekint Magyarországra. A vizit elválaszthatatlan az egykori keletnémet menekültek nyugati kiutazását lehetővé tévő, 1989. szeptemberi magyarországi határnyitás 25. évfordulójától. Szinte bizonyos, hogy Angela Merkel ismét köszönetet mond a hírhedt berlini fal leomlását és a német újraegyesítést segítő magyar szerepvállalásért.

A jelen azonban a múltnál nagyobb súllyal esik latba: az Európai Unió előtt álló diplomáciai és gazdasági feladatok a kormányfői találkozó fő témáját alkotják. Ami az előbbit illeti, mindenekelőtt az uniós közreműködés az ukrán válság megoldásában, továbbá az EU és Oroszország viszonya, valamint várhatóan az európai bevándorlási politika összehangolása kerül terítékre. Több magas rangú magyar politikus szerint az ukrán válság rendezésével és ettől elválaszthatatlanul az Oroszországgal kialakított viszony javításával kapcsolatos német és magyar érdekek egybeesnek, és nincs szó arról, hogy - mint egyes sajtókommentárok fogalmaztak - a magyar kormány "megvétózná" a Moszkvával szembeni, Angela Merkel által erőteljesen szorgalmazott szankciókat.

A hangsúly a szövetségesi szolidaritáson van, és ennek nem mond ellent, hogy a kényszerű szankcióknak sem Berlin, sem Budapest nem örül. Erre utal, hogy a magyar kormány határozottan támogatja a német kancellár közelmúltban előterjesztett javaslatát, amelynek lényege, hogy az EU szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyalna az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unióval, amennyiben kedvező elmozdulás történik az ukrán válság rendezését mindeddig akadályozó orosz magatartásban.

A kétoldalú kapcsolatok témakörével kapcsolatban a látogatást megelőző hetekben több találgatás kapott lábra. Főként az, hogy a német vendég "megdorgálja-e" majd a magyar kormányt egyes belpolitikai lépéseiért, valamint a magyarországi külföldi, köztük a német vállalatokat is sújtó gazdasági és pénzügyi intézkedéseiért. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban a napokban úgy fogalmazott, hogy nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben. Mindehhez hozzátette, hogy már csak ezért sem számít semmilyen kritikára. Ami amúgy nem is jellemző a rendkívül felkészült és pragmatikus tárgyaló hírében álló kancellárra, aki német források szerint azt vallja, hogy nem szabad beavatkozni egy szövetséges ország belpolitikájába.

Német szakértők fogalmazták meg azt is, hogy a látogatás nemcsak az Orbán-kormánynak, hanem Magyarországnak szól. Erre utal a már említett találkozó az egyetemista fiatalokkal, valamint a magyarországi zsidó szervezetek vezető képviselőivel.

A vizit színfoltja lesz, hogy a Szegedi Tudományegyetem - fizikusi és politikai érdemeiért - a kancellárt díszdoktori címmel tünteti ki. A néhány órás és meglehetősen sűrű programba már végképp nem fért bele, hogy Merkel a Tisza-parti városba utazzon, ezért az oklevelet az Andrássy Egyetemen - erre az alkalomra talárt öltve - veszi át.