Az idén lejáró után új hosszú távú gázszállítási megállapodást kíván kötni Oroszországgal, és abban bízik, hogy ennek főbb pontjairól meg tud majd állapodni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - nyilatkozta pénteki brüsszeli tárgyalásait követően a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szavai szerint azt is világossá tette partnereinek, hogy a bevándorlás kapcsán "nem fogadjuk el az európai szélsőjobboldal megközelítését és nem képviselünk idegen ellenes álláspontot".
Villámlátogatáson járt pénteken Brüsszelben a magyar kormányfő, aki néhány óra leforgása alatt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével tárgyalt. A program sodró tempóját jól illusztrálta az az internetre is felkerült jelenet, amikor a Bizottság elnöke az érkezéskor a kézfogás közben "Ok, let's go" (Ok, gyerünk) mondat kíséretében ugyanazzal a mozdulattal már húzta is maga után a meglepett magyar kormányfőt, akivel - mint kiderült - az eredeti tervektől eltérve csak négyszemközt egyeztettek.
Juncker és Orbán ebben a minőségben első hivatalos megbeszélése után a szokásoktól eltérően nem tartottak rövid sajtótájékoztatót. Az Európai Bizottság szóvivője a BruxInfo kérdésére azt mondta, hogy a megbeszélésen négy témát érintettek: a február 12-i uniós csúcstalálkozót, a Juncker nevével fémjelzett beruházási csomagot, a Bizottság 2015-ös munkaprogramját, benne az Energia Unióval, és az orosz-ukrán viszonyt.
A miniszterelnök megbeszélései után kizárólag a közmédia tudósítóinak nyilatkozott.
A sajtónyilatkozat BruxInfo rendelkezésére bocsátott leiratában a miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a Magyarország számára a gázellátás biztonságát szavatoló hosszú távú gázszállítási megállapodás 2015 végén lejár. A kormányfő közölte, hogy új szerződést kell kötni, és reményének adott hangot, hogy ennek fő pontjairól meg tud majd állapodni az orosz elnökkel. Az azonban nem derült ki, hogy az elvi megállapodásra már Vlagyimir Putyin február 17-i budapesti látogatásán sor kerülhet, vagy csak később.
Úgy vélekedett, hogy a Déli Áramlat gázvezeték "nem oldott volna meg ugyan minden problémát, de egyet igen, mégpedig azt, hogy Oroszországból ne csak Ukrajnán keresztül érkezzen a földgáz Magyarországra". Most, hogy a projekt lekerült a napirendről, a problémák megmaradtak, de helyette egyelőre csak ötletek vannak. "Olyan komolyan vehető terv, aminek a végrehajtásáról, finanszírozásáról és az ütemezéséről beszélni lehetne, egyelőre nincs az asztalon" - tette hozzá.
A kormányfő kérdésre válaszolva közölte: mindenki tudni szeretné, hogy mit hoz Putyin budapesti látogatása. "Mondtam nekik, hogy én is, de a tárgyalás végén majd kiderül" - tette hozzá. Orbán elmondta, hogy biztosan át fogják tekinteni az orosz-magyar kapcsolatokat. Magyarország elmondása szerint világossá teszi majd, hogy Ukrajna kérdésében fontosnak tartjuk a nemzetközi jog betartását. Budapest ugyanakkor nem akar olyan helyzetet, amely rombolást eredményez a gazdasági kapcsolatokban és kárt okoz a magyar gazdaság szereplőinek.
Hozzátette, hogy mivel ma éppen ez a helyzet, Magyarország ezt mindenképpen meg akarja változtatni és egy ésszerű megoldást keres. Ebből a szempontból fontosnak nevezte Angela Merkel német kancellár február eleji budapesti látogatását, amelyen - szavai szerint - "át tudjuk tekinteni az eddigi tapasztalatokat és így tudok majd utána Putyin elnök úrral tárgyalni".
Oroszországot illetően a kormányfő szerint jószerivel ahány ország, annyi hozzáállás van. "Én húsz éve azon dolgozom, hogy mindenkinek újra és újra elmondjam: amikor beléptünk az Európai Unióba, szövetségeseket választottunk, és nem főnököt. Magyarországnak nincs főnöke, aki megmondja, hogyan kell helyesen gondolkodni mondjuk Oroszországról, Ukrajnáról vagy a bevándorlás kérdéséről" - fejtegette a miniszterelnök, hozzátéve, hogy hazánk értelmes kiutat keres a mostani helyzetből és megállapodásra törekszik Moszkvával.
Orbán Viktor közölte, hogy vendégeinek sikerült tisztázni a bevándorlással kapcsolatos magyar álláspontot. "Világossá tettük, hogy nem fogadjuk el az európai szélsőjobboldal megközelítését, tehát nem képviselünk idegenellenes álláspontot" - szögezte le. A kormány ehelyett egy ésszerű bevándorlási politikát szeretne látni, mert a jelenlegi európai szabályozást nem tartja annak. A kormányfő annak megértésére kérte tárgyalópartnereit, hogy Magyarország nem akar a bevándorlók célpontjává válni, és ez egy legitim, érthető és helyes törekvés az ország részéről.
"Ha Magyarország nem tudja a kérdést jól kezelni, akkor ezek a menekültek, megélhetési bevándorlók - tehát akik nem politikai, hanem anyagi okokból érkeznek Európába, előbb-utóbb megérkeznek a tőlünk nyugatabbra található országokba is. Úgyhogy azt javaslom, hogy amint lehet, egy átfogó és elmélyült megbeszélés keretében tegyünk kísérletet egy új európai bevándorlási politika megalkotására" - jelentette ki a magyar miniszterelnök.
A magyar demokrácia helyzetét ért bírálatokkal kapcsolatban Orbán megjegyezte, hogy "a demokrácia és az alkotmányos berendezkedés nemzeti hatáskör". Úgy vélte, hogy Magyarországgal szemben jelenleg semmilyen speciális ügy nincs napirenden, mert "még az előző, Barroso-bizottsággal minden kérdést lezártunk".
A kormányfő arról is beszélt, hogy nagyon optimista az ország gazdasági helyzetét és a gazdasági növekedést illetően. Vitába szállt azokkal "a hazai tévhitekkel", miszerint a 2014-es kiemelkedő magyar növekedési mutató az egyszeri hatásoknak lett volna köszönhető, és az uniós források 2015-ben már nem játszanak a 2014-hez hasonló kiemelkedő szerepet. Ezzel szemben hangsúlyozta, hogy 2015-ben az EU-ból még több forrás érkezik majd hozzánk, mint tavaly. Erre alapozva jó esélyt lát arra, hogy az ország a növekedés ütemét fenn tudja majd tartani.