Alberto Nisman tíz éve dolgozott az AMIA Buenos Aires-i zsidó központ ellen 1994-ben elkövetett véres merénylet ügyében folyó vizsgálaton, amelynek során a nyomozás akadályozásával vádolta meg Cristina Fernández de Kirchner elnököt. Az ügyészt néhány órával kongresszusi meghallgatása előtt, vasárnap találták holtan lakása fürdőszobájában, fejében egy 22-es kaliberű golyóval. Holtteste mellett fegyver és egy töltényhüvely volt.
Viviana Fein nyomozó ügyész hétfői tájékoztatása szerint a boncolás előzetes eredménye arra utal, hogy nem idegenkezűség okozta Alberto Nisman halálát. A hatóság képviselője egyelőre viszont azt sem jelentette ki, hogy kollégája öngyilkos lett. A Télam argentin hírügynökség szerint az ügyészség vizsgálni fogja, hogy a férfira nem gyakoroltak-e nyomást vagy nem fenyegették-e meg azzal a céllal, hogy öngyilkosságba hajszolják.
Alberto Nisman öt nappal halála előtt vádolta meg az elnököt azzal, hogy akadályozza a 85 halálos áldozatot követelő merénylet feltételezett iráni felelősei utáni nyomozást, amelyben az argentin igazságszolgáltatás több magas rangú iráni tisztségviselő, köztük Ahmad Váhidi volt védelmi miniszter és Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt államfő ellen adott ki nemzetközi elfogatóparancsot.
Az argentin kormány nevetségesnek nevezte az elnök és mások, köztük Héctor Timerman külügyminiszter ellen megfogalmazott vádakat. Timerman határozattan tagadta Alberto Nisman vádját.
A húsz évvel ezelőtti Buaenos Aires-i pokolgépes merénylet a mai napig tisztázatlan - csakúgy mint az Izrael argentínai nagykövetsége ellen két évvel azelőtt elkövetett támadás, amelyben 29-en haltak meg -, az argentin igazságszolgáltatás azonban úgy véli, hogy Irán állt az AMIA elleni akció mögött. Az ügyészség nyolc iráni vezető kiadatását követeli.
Alberto Nisman azt állította, olyan telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek kerültek a birtokába, amelyek szerint Kirchner rendszere és az argentin hatóságok jól jövedelmező kereskedelmi szerződések fejében az elmúlt években engedtek az iráni zsarolásnak. Az ügyésznek vasárnap kellett volna a parlamentben benyújtania a vádakat alátámasztó bizonyítékokat.
Alberto Nismant 2004-ben Nestor Kirchner akkori államfő, a jelenlegi elnök néhai férje nevezte ki.