A semlegesség feladásáról szóló törvényjavaslatot 303 képviselőt támogatta a 450 fős kijevi törvényhozásban, és csupán nyolcan szavaztak ellene. A rendelkezés életbe lépéséhez már csak Petro Porosenko államfő aláírása hiányzik, aki maga indítványozta a semlegességről való lemondást.
A törvényt Porosenko arra hivatkozva nyújtotta be a parlamentben, hogy "az Ukrajnával szembeni orosz agresszió" és "a Krím törvénytelen elfoglalása" miatt nem tartható az ország tömbön kívülisége. A jogszabályhoz csatolt magyarázat szerint a semlegesség politikája nem volt hatékony.
A tömbön kívüliséget Ukrajna egy 2010-ben - az idén februárban a kijevi tüntetések hatására elmenekült, majd a parlament által tisztségéből elmozdított - Viktor Janukovics akkori elnök által kihirdetett törvényben vállalta. Moszkva korábban többször is arra szólította fel Ukrajnát, hogy tartsa fenn semlegességét, és maradjon távol a NATO-tól.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrán parlamentben elfogadott törvényre azonnal reagálva hangsúlyozta, hogy azzal Kijev olyan illúziót teremt, mintha az efféle jogszabályok elfogadása révén lehetséges lenne az ukrajnai mély belpolitikai válság rendezése. Ehhez azonban az orosz diplomácia vezetője szerint Kijevnek párbeszédet kell kezdenie Délkelet-Ukrajnával és valamennyi ukrán régió, politikai erő bevonásával gyökeresen át kell alakítania az alkotmányt.
"Sokkal eredményesebb és értelmesebb megoldás, ha végre párbeszédet kezdenek saját népüknek azon részével, amelyet teljes mértékben figyelmen kívül hagytak, amikor államcsínyt hajtottak végre" - üzent Lavrov a Viktor Janukovics február végi megbuktatását követően hatalomra jutott ukrán politikai erőknek.
A kijevi törvényhozás keddi döntését megelőzően Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a Facebook közösségi portálon bírálta az ukrán elhatározást. Közölte, hogy ezzel Ukrajna katonailag Oroszország potenciális ellenségévé válik.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált állandó orosz képviselő barátságtalan lépésnek nevezte Oroszországgal szemben a kijevi döntést. Andrej Kelin a Ria Novosztyi orosz hírügynökség által szervezett videokonferencián kijelentette, hogy az ukrán parlament döntése növelni fogja a feszültséget a két ország viszonyában, és "elárulja, hogy a kijevi hatalom milyen irányba akarja terelni" Ukrajnát és az ukrán-orosz kapcsolatokat. Kelin szerint Ukrajna alkalmatlan a NATO-tagságra.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy a törvény elfogadása Ukrajna "európai és euroatlanti integrációjához fog vezetni".
A NATO szóvivője Brüsszelben így reagált: a szövetség ajtaja nyitva áll, és Ukrajna a NATO tagjává válhat, ha úgy akarja, valamint teljesíti az ehhez szükséges feltételeket, és betartja a szövetség alapelveit.
Porosenko hivatala a törvény kapcsán közölte: Ukrajnának azért kell a nyugati tömb részévé válnia, mert hosszú ideig "egy szürke ütközőzóna volt", és az ország függetlenségének és határainak tiszteletben tartását ígérő nemzetközi kötelezettségvállalások nem bizonyultak elégséges biztonsági garanciáknak.
Ez utóbbival Porosenko elsősorban az 1994-es budapesti memorandumra utalt, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia felelősséget vállalt Ukrajna szuverenitásának védelméért, cserébe azért, hogy Kijev lemondott a szovjet időkben az ország területén állomásoztatott atomfegyverekről.
A felek hétfőn állapodtak meg abban, hogy szerdán és pénteken Minszkben fog tanácskozni a kelet-ukrajnai válság rendezésére létrehozott, Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló, a szakadárok képviselőivel kiegészített összekötő csoport. A kontaktcsoport legutóbbi tanácskozására szeptember 20-án került sor ugyancsak Minszkben.