A "karácsonyfát állító" civil szervezet, a Koreai Keresztény Tanács sajtótájékoztatón jelentette be csütörtökön, hogy noha szándékaik békések és szeretetteljesek, az acéltorony újbóli felhúzásának terve "félreértéseket okozott, melyek új feszültségeket szülhetnek a két Korea, a konzervatív és a haladó csoportok és a helyi lakosok között", ezért önként elállnak a tervüktől.
A dél-koreai védelmi minisztérium december elején "a vallásszabadság biztosítása végett" jóváhagyta a szerkezetet ismét felállítani kívánó keresztény szervezet kérését, bár csak átmeneti időre. A feldíszített acélszerkezet december 23-tól korábbi helyén, régi pompájában állhatott volna, de csak két héten át.
A 20 méter magas, a határtól három kilométerre fekvő karácsonyfa alatt formálisan a békéért imádkoztak volna. Ugyanakkor a hivatalosan ateista Észak-Korea vezetése provokációként, az ellene irányuló pszichológiai hadviselés részeként tekint a szerkezetre, ezért annak feldíszítése a két Korea közti diplomáciai és katonai feszültségek kiéleződésének visszatérő forrása volt. Phenjan többször a torony elpusztításával fenyegetőzött, mivel az egy dombon emelkedik, és így a határ menti észak-koreai falvakból és városokból is jól látható.
A dél-koreai védelmi minisztérium szerint a torony októberi elbontását a fémszerkezet összeomlásának egyre növekvő kockázata indokolta, és a lépésnek nem volt köze a Korea-közi kapcsolatokhoz. Néhány szakértő azonban a békülés jegyében tett gesztusként értékelte a torony lerombolását.
1971-es megépítése óta a tornyot minden év karácsonyán kivilágították, egészen addig, amíg Szöul és Phenjan 2004-ben meg nem állapodott a határ menti propagandatevékenységek beszüntetéséről. Négy évvel ezelőtt azonban Szöul visszatért a gyakorlathoz, miután Észak-Korea elsüllyesztette a Csonan nevű dél-koreai korvettet 2010 márciusában.