Új fejezet kezdődik az Egyesült Államok és Kuba viszonyában, a két ország normalizálni készül a kétoldalú kapcsolatokat - jelentette ki szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján Barack Obama amerikai elnök. Raúl Castro kubai államfő megerősítette, hogy lépéseket tesznek a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok helyreállítására.
A két ország vezetője egy időben, közép-európai idő szerint este 6 órakor tartott sajtótájékoztatót Washingtonban és Havannában az amerikai-kubai kapcsolatokról. Az Egyesült Államok 1961 januárjában szakította meg diplomáciai kapcsolatait Kubával, két évvel a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme után, s 1960-ban vezetett be kereskedelmi embargót a szigetországgal szemben.
Obama beszédében közölte, hogy Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok véget fog vetni idejétmúlt szemléletmódjának. Az elnök ennek megfelelően arra utasította John Kerry amerikai külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, és elmondta, hogy az Egyesült Államok nagykövetséget kíván nyitni Havannában. Hozzátette: a külügyminisztert azzal is megbízta, hogy vizsgálja meg, levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.
Mindannyian amerikaiak vagyunk - üzente Obama a kubai népnek spanyol nyelven. Az elnök hangsúlyozta, a kubai népet nem szolgálják az országra több mint fél évszázada kivetett amerikai büntetőintézkedések, és az Egyesült Államok többet tud tenni a kubai emberekért, ha javítja kapcsolatát a havannai kormánnyal. Ebben az összefüggésben mondta az említett spanyol nyelvű mondatot - "Todos somos americanos" - Obama.
"Amerika ma a múlt béklyóinak levetése mellett döntött egy szebb jövő, a kubai és az amerikai nép, valamint a világ érdekében" - mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy a mostani a legnagyobb változás Washington Kuba-politikájában az utóbbi több mint ötven évben. Barack Obama mindemellett leszögezte, hogy Kubának gazdasági reformokra van szükségre és javítania kell az emberi jogi helyzeten.
Barack Obama elmondta, hogy a karibi szigetországot sújtó amerikai embargó feloldásáról fog tárgyalni a kongresszus tagjaival. A tájékoztatás szerint a gazdasági és az utazási korlátozásokon is enyhíteni akarnak. Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Kuba közötti kereskedelem és információáramlás kiterjesztése mindkét fél érdekeit szolgálja.
Raúl Castro elnök a kubai televízióban egyenes adásban közvetített beszédében megerősítette a megállapodás tényét. Elmondta: megegyeztek abban, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat és lépéseket tesznek a két ország közötti viszony javítására. Hozzátette, hogy a legmagasabb szintű párbeszéd révén, amelynek része volt egy keddi telefonbeszélgetés Obama elnökkel, sikerült előbbre lépni egyes, mindkét ország érdekeit érintő téma megoldásában.
Castro hangsúlyozta, hogy a szigetországgal szembeni amerikai gazdasági embargó kérdését még meg kell oldani. "Azt nem lehet kijelenteni, hogy a fő probléma, a gazdasági blokád kérdése megoldódott volna" - mondta. A kubai vezető megjegyezte: továbbra is vannak "erőteljes nézetkülönbségek" Washington és Havanna között, egyebek mellett az emberi jogokat, a külpolitikát és a nemzeti szuverenitás kérdéseit illetően, de a két országnak meg kell tanulnia "civilizált módon" együtt élnie.
A két ország közötti közeledést az amerikai képviselőház republikánus elnöke, valamint a szenátus egy-egy prominens, kubai származású republikánus és demokrata tagja is bírálta. John Boehner, a washingtoni törvényhozás alsóházának elnöke úgy fogalmazott: "a Castro-rezsimmel fenntartott viszonyt addig nem lehet átértékelni vagy normalizálni, amíg a kubai emberek nem élvezhetik a szabadságot".
A kapcsolatok rendezésének az ágyazott meg, hogy Kuba szabadon engedte Alan Gross amerikai segélymunkást, akit az ellenzéknek nyújtott állítólagos segítsége miatt öt éve zártak börtönbe a havannai hatóságok. Cserébe Washington három kubai kémet engedett el.
Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke, egy kubai bevándorló fia kijelentette: ez nem a Castro-rezsim humanitárius akciója volt, hanem egy ártatlan amerikai kicserélése elítélt kubai kémekért. Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint ezután az Egyesült Államok zsarolható lesz külföldön fogva tartott amerikaiak életével. A kubai származású szenátor, aki elképzelhető, hogy indulni fog a republikánus elnökjelöltségért, kijelentette: nem hiszi, hogy a kongresszus feloldja a Kuba elleni embargót. Leszögezte, hogy mint a szenátus külügyi bizottsága nyugati albizottságának leendő elnöke megpróbálja majd megakadályozni a két ország közti kapcsolatok helyreállítását.
A Vatikán a bejelentés hírére elismerte, hogy közvetítői szerepet játszott az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledés előmozdításában. Ferenc pápa mély megelégedéssel fogadta a két ország történelmi döntését a diplomáciai kapcsolat helyreállításáról - közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő.
Raúl Castro köszönetet mondott a Vatikánnak, és ezt tette Barack Obama is, aki az amerikai-kubai viszonyban beállt fordulattal foglalkozó televíziós beszédében Kanadának is megköszönte, hogy a tárgyalásokhoz háttértámogatást adott.
Az AP hírügynökség jelentése szerint a javarészt Florida államban élő egyesült államokbeli kubai közösséget megosztotta a lépés. Azokat, akik a Castro-rezsim elől kényszerültek amerikai száműzetésbe, felháborította a közeledés, illetve a kubai kémek elengedése. Ezzel szemben - az AP riportja szerint - a fiatalabb kubai-amerikaiak inkább pozitívan értékelik a változásokat.
Fehér Ház: még Obama elnöksége alatt fel akarják oldani a kubai embargót
A Fehér Ház még azelőtt el szeretné érni a Kubával szembeni gazdasági embargó teljes feloldását, hogy Barack Obama elnök 2017 elején távozik posztjáról - közölte John Earnest szóvivő szerdán.Az elnöki szóvivő azt sem zárta ki, hogy Obama esetleg Kubába látogasson, bár leszögezte, hogy erre vonatkozó tervek egyelőre nincsenek. "Ha lehetőség nyílik egy elnöki látogatásra, biztos vagyok abban, hogy (Obama) nem mondana nemet" - fogalmazott Earnest sajtótájékoztatóján.
A Fehér Ház azt szeretné, ha a törvényhozás lépéseket tenne az irányba, hogy még Barack Obama hivatali ideje alatt teljes mértékben feloldják a Kubára 1960-ban - a kommunisták hatalomra kerülése miatt - kivetett, majd 1962-ben - a szovjetekhez való kubai közeledés kapcsán - szinte minden exportcikkre kiterjesztett kereskedelmi tilalmat.
Obamának második hivatali ideje végével, 2017. január 20-án kell távoznia az elnöki székből.
A fehér házi szóvivő mindazonáltal elismerte, jogi szempontból lehetséges, hogy egy jövőbeli amerikai elnök visszavonja az Obama által hozott lépéseket.
Obama szerdán bejelentette, hogy "új fejezet" nyílik a két ország kapcsolatában. Közölte, hogy Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok véget fog vetni idejétmúlt szemléletmódjának. Az elnök ennek megfelelően arra utasította John Kerry amerikai külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, és elmondta, hogy az Egyesült Államok nagykövetséget kíván nyitni Havannában. Hozzátette: a külügyminisztert azzal is megbízta, hogy vizsgálja meg, levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.
Republikánus politikusok, sőt még a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke is élesen bírálta a lépést. Egyes törvényhozók, elsősorban a republikánus elnökjelöltségre is esélyesnek tartott kubai származású Marco Rubio floridai szenátor azt ígérték, meg fogják akadályozni a közeledést és az embargó feloldását.
Egy másik lehetséges republikánus elnökjelölt-aspiráns, Jeb Bush szintén ellenezte Obama lépését. A korábbi floridai kormányzó, George H. W. Bush volt elnök fia, George W. Bush exelnök öccse azt mondta, "nem hiszem, hogy tárgyalnunk kéne egy elnyomó rezsimmel".
John McCain és Lindsey Graham republikánus szenátorok szintén elítélték a lépést, és a stratégiaváltást "az amerikai értékek visszaszorulása és hanyatlásaként" értékelték. Graham a Twitteren azt írta: mindent meg fog tenni annak megakadályozása érdekében, hogy pénzt áldozzanak egy kubai nagykövetségre.
Jeff Flake republikánus szenátor ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy szerint az amerikai törvényhozók többsége támogatja az Egyesült Államok Kuba-politikájának megváltoztatását. "Érzésem szerint kollégáim többsége úgy érzi, már régen eljött ennek az ideje, úgyhogy (az új) politikát jónak tartom" - mondta.
Amerikai-kubai viszony - a változás fő elemei
Az Egyesült Államok és Kuba fokozatosan helyreállítja teljes körű diplomáciai kapcsolatait, ami Amerika részéről több mint fél évszázada a legjelentősebb változtatás a kommunista vezetésű országgal szembeni politikájában. A változtatás fő elemei, amelyek közül Barack Obama amerikai elnök többet bejelentett szerdán a Fehér Házban:
DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK LÉTESÍTÉSE
- Az Egyesült Államok nagykövetséget nyit Havannában.
- John Kerry amerikai külügyminiszter a következő fél évben megvizsgálja, hogy levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.
- Amerikai tisztségviselők magas szintű tárgyalásokat folytatnak kubai partnereikkel olyan kérdésekben, mint a migráció, a kábítószer-kereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelem, a környezetvédelem.
- Amerikai tisztségviselők tárgyalni fognak Kubával és Mexikóval a mexikói-öbölbeli tengeri határaikról.
AZ UTAZÁSI LEHETÕSÉGEK KITERJESZTÉSE
- Több amerikai utazhat Kubába.
- Az utazás teljes tilalmát csak a kongresszus oldhatja fel, így turisták egyelőre nem utazhatnak a szigetországba.
- Utazási engedélyt családlátogatásokra fognak kiadni, valamint újságíróknak, kutatóknak, szakmai találkozókon, oktatási programokban, vallási, humanitárius, vagy bizonyos exporttevékenységben, sporteseményen részt vevőknek.
KERESKEDELEM
- A kereskedelem olyan kubai magáncégekkel lesz engedélyezve, amelyek lakóházakhoz gyártanak építőanyagot, gazdáknak mezőgazdasági gépeket és felszereléseket.
- Az engedéllyel utazók maximum 400 dollár értékű kubai árut vihetnek haza, ezen belül maximum 100 dollár értékű dohányt és alkoholt együttesen személyes fogyasztásra, továbbértékesítésre nem.
- A kereskedelem tilalmát teljesen csak a kongresszus oldhatja fel.
BANKI SZOLGÁLTATÁSOK
- Amerikai bankok közvetítő banki számlát nyithatnak kubai bankokban az engedélyezett kereskedelem és a pénzátutalások megkönnyítésére.
- Az előre történő készpénzes fizetés szabályait átalakítják úgy, hogy megkönnyítse a Kubával való kereskedelmet.
- Az engedéllyel Kubába utazók használhatják ott hitelkártyájukat.
- A harmadik országban, de amerikai tulajdonban lévő intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik a külföldre látogató kubaiak.
- Feloldják a zárolását azon kubai állampolgárok amerikai bankszámláinak, akik elhagyták Kubát.
TÁVKÖZLÉS
- Engedélyezik a távközlési berendezések és szolgáltatások exportját.
- Az amerikai távközlési és internetszolgáltatók megjelenhetnek Kubában.
PÉNZÁTUTALÁSOK
- Amerikai állampolgárok negyedévente küldhetnek az eddigi 500 dollár helyett maximum 2000 dollárt kubai állampolgároknak és humanitárius programokra, és ehhez már nem kell majd engedélyt kérni. Nem küldhető pénz bizonyos kormány- vagy kommunista párti tisztségviselőknek.