A döntés azután született, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport Brüsszelben bejelentette: támogatja, hogy két hónappal meghosszabbítsák a Görögországnak nyújtott, év végén lejáró mentőprogramot. Athén várhatóan kedden kéri majd hivatalosan a hosszabbítást.
Októberben a megnövekedett kockázatok miatt ismételten veszélyes magasságokba emelkedtek a görög államkötvények hozamai, miután Antonisz Szamarasz miniszterelnök kitűzte célul, hogy az ország az év végén végleg kilép a nagyon népszerűtlen kiigazító programból.
Görögországban az államfőt a parlament választja.
Szamarasz kockázatot vállal, mert ha nem az ő jelöltjét választják meg, akkor az előre hozott parlamenti választásokhoz vezethet. A törvény szerint ugyanis a parlamentet fel kell oszlatni, ha nem sikerül államfőt választani.
A 300 fős törvényhozásban a jelöltnek 180 képviselő támogatására van szüksége, ami egyelőre nincs meg, hiszen a kormánypártoknak 155 képviselője van. Elemzők szerint azonban az, hogy Szamarasz előre hozta az elnökválasztást, magabiztosságáról árulkodik, abban bízik, hogy a kéttucatnyi független képviselő az ő jelöltjére szavaz majd.