Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO honlapján már most is sok ilyen jellegű adat elérhető, de - tette hozzá - a tagországok védelmi minisztereinek jövő februári ülésén indítványozni fogja a védelmi kiadások nyilvánosságának további kiterjesztését. Stoltenberg azzal indokolta az átláthatóság javításának szükségességét, hogy az atlanti szövetség a nemzetközi helyzet alakulása miatt ismét rákényszerül a védelmi kiadások emelésére, s a polgároknak - ahhoz, hogy e politikai helyességéről meggyőzhetők legyenek - ismerniük kell az ezzel kapcsolatos célokat, valamint a célok eléréséhez szükséges eszközöket.
A NATO Parlamenti Közgyűlése a tagországok, illetve különböző társult országok képviselőiből tevődik össze. Stoltenberg szerint ennek a fórumnak a tagjai fontos szerepet játszhatnak abban, hogy hazájukban társadalmi támogatást szerezzenek az atlanti szövetség kitűzött céljaihoz.
A főtitkár kiemelte, hogy a maga elé tűzött három cél - a NATO politikai és katonai megerősítése, a partneri kapcsolatok révén a külső környezet biztonságosabbá tétele, valamint az Európát és Észak-Amerikát összekötő kapocs megszilárdítása - mind pénzt igényel, amelyek rendelkezésre bocsátásához politikai akaratra van szükség. Ehhez kérte a tagországok parlamenti képviselőinek segítségét.
Stoltenberg helyeselte, hogy a hidegháború, a támadásveszély elmúltával a NATO-országok csökkentették katonai kiadásaikat, valamint érthetőnek nevezte, hogy a gazdasági válság miatt még inkább megnyesték a nemzeti védelmi büdzséket. A változások érzékeltetésére elmondta, hogy a NATO parancsnoki struktúrája a korábbi 22 ezer fő helyett ma már csak 9 ezer főt számlál, és a korábbi 33 ezer helyett már csak 7 ezer harckocsija van a szövetségnek. A NATO az elmúlt öt évben 20 százalékkal csökkentette védelmi kiadásait.
Ugyanezen elmúlt öt évben azonban - figyelmeztetett Stoltenberg - Oroszország 50 százalékkal növelte katonai kiadásait. "Nem élünk békés időket, a kockázat nagy, a fenyegetés valós" - állapította meg a főtitkár, és Oroszország magatartását úgy jellemezte, hogy Moszkva a jogállamiságot, "a jog uralmát az erő uralmával akarja helyettesíteni".
Stoltenberg elsősorban ezzel, valamint emellett az Európától délre, illetve délkeletre fekvő térségben tapasztalt erőszakkal, egyes országok nukleáris törekvéseivel, valamint a kibernetikai fenyegetéssel indokolta, hogy a szeptember elején Walesben tartott NATO-csúcson elhatározták: megállítják a védelmi kiadások csökkenését, a válságból való kilábalás függvényében lehetőség szerint növelik a katonai ráfordításokat, és tízéves időtávra előre tekintve törekedni fognak arra, hogy a védelmi kiadások érjék el a GDP 2 százalékát. Ezt a 2 százalékos küszöböt - közölte - jelenleg a NATO katonai összkiadásainak több mint kétharmadát egymaga viselő Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Görögország és Észtország éri el.
A NATO Parlamenti Közgyűlésén mondott beszédében ugyanakkor Jens Stoltenberg hangsúlyozta: korántsem állítja azt, hogy a katonai képességek újrafejlesztésével vissza kellene térni a hidegháborús időszak védelmi erőfeszítéseinek szintjéhez.