"Forradalom" - skandálták a tüntetők, először pár tízezren, majd több százezren tavaly november végén a kijevi Függetlenség téren, miután a kormány az aláírás előtti utolsó pillanatban visszalépett az uniós társulási szerződés megkötésétől - elemzők szerint orosz nyomásra.
"Új embereket, új vezetőket és új, európai kormányt akarunk itt Ukrajnában" - nyilatkozta egy fiatal tüntető egy BBC-nek.
A tömegtüntetés még egy hónapja sem tartott, Putyin elnök december közepén - egy akkor még nehezen értelmezhető kijelentéssel üzenet a nyugati világnak.
"Egyetlen állam se kergessen olyan illúziót, amely szerint katonai fölényt érhet el Oroszországgal szemben."
Kijevben a békés tüntetések az év elejére erőszakos összecsapásokba torkoltak február közepén a parlament előtt tiltakozó tömegtüntetést vérbe fojtották: három nap alatt több mint száz ember halt meg a Majdan környékén. Viktor Janukovics elnök Oroszországba menekült, a parlament pedig február 22-én leváltotta tisztségéről. A lépést Moszkvában és az oroszok lakta ukrán területeken nem fogadták el. Pár nappal később a Krím-félszigeten az oroszbarát fegyveresek összecsaptak a krími tatárok, és a zöld emberkék - vagyis az egyenruhás, állig felfegyverzett, profi katonák látszatát keltő, helyi felkelők átvették az ellenőrzést a félszigeten, amely nem mellesleg az orosz fekete-tengeri flotta állomáshelye volt. Március közepén az elszakadásról szavaztak a területen, két nappal később Moszkvában aláírták a terület Oroszországhoz csatolásáról szóló szerződést.
Kijev, az Európai Unió államai és az Egyesült Államok mindeközben a nemzetközi jog megsértését emlegette, és elítélte a terület bekebelezését. Kisvártatva, alig két hét elteltével az Oroszországgal határos kelet-ukrajnai területeken az oroszbarát tüntetők állami épületeket foglaltak el Harkivban, Donyeckben és Luhanszkban - a helyi rendőrség és katonaság pillanatok alatt feladta állásait, a terület az oroszbarát fegyveresek és a gyanú szerint orosz földről érkezett különleges egységek kezébe került. Oroszország a nyugati vádak szerint kézifegyverekkel, lőszerrel, illetve tankokkal és légvédelmi berendezésekkel látja el a szakadárokat - júliusban egy föld-levegő rakéta lőtte le a maláj légitársaság utasszállítóját 298 emberrel a fedélzetén. Az ország iparilag legfejlettebb területeinek jelentős része felett átvették az ellenőrzést a helyi fegyveresek, kikiáltották népköztársaságaikat és a szeptember 5-én Minszkben kötött fegyverszüneti megállapodás óta is rendszeresek a fegyveres összetűzések. Moszkva tagadja, hogy támogatná a szeparatistákat, a nyugat új hidegháborút emleget és egyre szigorúbb szankciókat rendelt el a szakadárok támogatásával vádolt Oroszországgal szemben. Az ENSZ adatai szerint április közepe óta a konfliktusnak több mint 4300 halottja van.
Hanganyag: Király István Dániel