A szerb ultranacionalista politikus majdnem 12 évnyi fogva tartás után szerdán tért haza Belgrádba, ahol első nyilvános megszólalásában árulónak nevezte Szerbia jelenlegi vezetőit.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján megismételte Nikolicra és Vucicra vonatkozó kijelentését, majd hozzátette: "történelmi paradoxon, és valamiféle jogi paradoxon is lenne, ha Aleksandar Vucicnak és Tomislav Nikolicnak - társaimnak a háborús és emberiség elleni bűneimben - kellene engem kiadnia. Csak nem gondolják, hogy kihagynék egy ilyen lehetőséget!"
Egészségügyi állapotáról szólva a Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke elmondta: két áttét van a máján, amelyeket meg lehet műteni. "Tudják, hogy hívom a két áttétemet? Aleksandar Vucicnak és Tomislav Nikolicnak" - hangoztatta Seselj.
Hozzátette, hogy az SRS létét a Nagy-Szerbia ideológiája biztosítja, e gondolat nélkül pártja semmit sem érne. Ugyanakkor kijelentette, mozgósításba kezd annak érdekében, hogy letaszítsa a hatalomról "Vucic és Nikolic áruló rezsimjét, amely pusztulásba vezeti Szerbiát".
Seselj haragjának alapja az, hogy miután ő 2003-ban önként átadta magát a Nemzetközi Törvényszéknek, Tomislav Nikolic vette át tőle az SRS elnöki posztját. Nikolic Európához való hozzáállása azonban egy idő után megváltozott, amivel párttársainak többsége nem értett egyet, és Seselj javaslatára kizárták a pártból. 2008-ban alakította meg a jobbközép, Európa-párti Szerb Haladó Pártot, amelyhez Vucic is azonnal csatlakozott, és amely jelenleg Szerbia legerősebb pártja.
A hágai törvényszék a rákbeteg Seseljt azzal a feltétellel engedte ideiglenesen szabadon, hogy szerb kormány kezességet vállalt arra: a vádlott a szabadon bocsátást követően nem léphet majd kapcsolatba tanúkkal vagy áldozatokkal, és azonnal visszatér Hágába, ha a bírói testület ezt kéri.
Seseljt egyebek mellett azzal vádolják, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, Seseljnek pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.
Ügyében tavaly részrehajlás gyanúja miatt felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt elmaradt a tavaly októberre tervezett ítélethirdetés.