Csak január 3-án áll föl az Egyesült Államok nemrég megválasztott, mind a képviselőházban, mind a szenátusban republikánus többségű kongresszusa, ám nem várható, hogy a demokrata párti Barack Obama elnök az addig demokrata többségű képviselőházzal törvényhozási hajrát indítana - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Péczeli Anna Amerika-szakértő, a Corvinus Egyetem Phd-hallgatója.
"Láttunk már arra példát, hogy itt valamiféle nagy hajrá lesz, de ha abból indulunk ki, amit Obama elnök mondott a választás után, akkor három olyan kérdés lesz, ami most napirendre fog kerülni és amit az elnök nagyon szeretne még valahogy átpasszírozni. Erre jó esélye is van, hiszen ezek olyan kérdések, amelyekben a republikánusok valamilyen formában támogatják az elnököt. Az egyik kérdés az, hogy az Ebola kezelését, visszaszorítását és valamilyen fokú hatékonyabb fellépés elősegítésére komolyabb anyagi támogatásokat szeretne Obama elnök, most első körben 5 milliárd dolláros támogatást fog kérni a kongresszustól" - mondta a szakértő.
Emellett Barack Obama várhatóan egy az Iszlám Állam elleni újabb felhatalmazást is kér majd a kongresszustól.
"Ezek mellett nyilván a harmadik és talán a legfontosabb feladat az lesz, hogy a költségvetéssel kapcsolatban valamiféle megállapodásra jussanak a felek. Ugyanis október 1-ején elindult az új költségvetési év, viszont egy előzetes megállapodás csakis december 31-ig állapította meg a költségvetési kereteket" - tette hozzá Péczeli Anna.
Tehát január 1-ejétől még nincs az Egyesült Államoknak költségvetése, így a kongresszusnak 5 hete van arra, hogy kidolgozza a keretszámokat.
Még azon elnökök pártja is gyakran kisebbségbe kerül az Egyesült Államok kongresszusában a félidei választásokon, akik első ciklusukat töltik, így nem okozott nagy meglepetést az Amerikában nemrég tartott voksolás eredménye sem, a republikánus többségű képviselőházzal és szenátussal a demokrata párti elnök alatt - mutatott rá Péczeli Anna.
"Rendre nagyon népszerű mutatókkal lépnek az elnökök hivatalba és hát nyilván az első két év vagy akár az első hat év alatt nem tudják megvalósítani az összes kampány-során ígért programterületüket. Éppen ezért ezek az időközi választások nagyon gyakran egyfajta ellen-szavazást jelentenek az elnökkel szemben" - magyarázta a szakértő.
Az alacsony választási részvétel mellett Barack Obamának saját szavazótáborát sem sikerült mozgósítania.
"Amikor megnéztük a szavazás után a statisztikákat, hogy milyen arányban oszlottak meg etnikumok szerint a résztvevők, akkor azt láttuk, hogy 75 százalékban voltak a fehérek, akik között egyébként is nagyobb súllyal voltak jelenleg a férfi szavazók, akik egyébként a republikánus pártnak a legerősebb bázisát adják. Ez már előre borítékolta azt, hogy nem feltétlen a demokrata párt kedve szerint fognak alakulni az eredmények. Ezzel szemben viszont a latin szavazók aránya 8 százalék volt, a feketék aránya pedig 12, ami jóval alacsonyabb volt a 2012-es részvételüknél. Ugyanakkor, amint azt már említettem, a 2008-as és 2012-es elnökválasztások során is ez a két tábor nagyon erős bázist nyújtott Obama elnöknek" - mondta a szakértő.
Péczeli Anna úgy látta: Barack Obama népszerűségvesztését elsősorban az okozta, hogy kampányígéretei ellenére nem a gazdaság fellendítésére helyezte a hangsúlyt és e téren - a választók szerint - nem is tudott komoly eredményt felmutatni.
Hanganyag: Hlavay Richárd