A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos segédmunkatársa kifejtette: a félidős választások eredménye annyiban nem volt meglepő, hogy a közvélemény-kutatások a Republikánus Párt győzelmét jósolták, de ekkora fölényre nem sokan számítottak. A képviselőházban tovább nőtt, 1940 óta a legnagyobb arányú lett a republikánus többség - mutatott rá. Közölte: a szenátusban a jelenlegi - nem végleges - eredményeket figyelembe véve valószínűleg fordított lesz az arány, mint a korábbi ciklusban: 55-45 a republikánusok javára. De mindez nem jelent abszolút többséget a republikánusoknak - tette hozzá.
Hegedüs Zsuzsanna kiemelte: az Egyesült Államokban nem újdonság, hogy a kongresszusban nem az elnök pártja van többségben. Barack Obama Richard Nixont, Gerald Fordot, Ronald Reagent, George Busht, Bill Clintont, George W. Busht követi ebben a sorban, tehát demokrata és republikánus elnökökkel is előfordult már hasonló. Tény, hogy ez megnehezíti az elnök munkáját, ami elsősorban a belpolitikában érződhet, mivel ott sokkal nagyobb a kongresszus befolyása - vélekedett.
A szakértő úgy látja, mostantól már a két év múlva esedékes elnökválasztás a tét mindkét párt számára. Ez azt jelenti, hogy a Republikánus Pártnak be kell bizonyítania, képes a kormányzásra, tud megfelelő döntéseket hozni, viszont ehhez szüksége lesz a Demokrata Párt segítségére is, mivel nincs abszolút többsége a szenátusban - magyarázta.
Az elemző szerint az elnök mozgásterét korlátozni fogja ez a helyzet, de nem bénítja meg az ország működését, a törvényhozást. Erre jó példa a tavaly októberben kirobbant költségvetési vita, amely az adósságplafon megemelését is magával vonta volna: akkor a republikánus többségű képviselőház blokkolta a döntéshozatalt, ami a választók körében nemtetszést váltott ki - emlékeztetett. Közölte: az államadóssággal kapcsolatban sokkal inkább ragaszkodnak a fiskális fegyelem betartásához a republikánusok, de a bevezetett megszorító intézkedésekkel mindkét párt egyetért.
Hegedüs Zsuzsanna úgy vélte, elsősorban kompromisszumra törekvés várható a pártok között, éles kritikák és viták mellett.
Arra is kitért, hogy a külpolitikában az elnöknek nagyobb a mozgástere, tehát több ügyben dönthet a kongresszus nélkül is. A választók az ebolavírus által okozott helyzet kezelését, valamint az Iszlám Állam elleni fellépést kritizálták leginkább a demokratákkal kapcsolatban. Az Iszlám Állam ellen a republikánusok határozottabban, támadóbban lépnének fel, mint a demokraták, egyes politikusaik akár szárazföldi csapatok vezénylését is elképzelhetőnek tartják a térségbe, bár ezt az amerikai közvélemény elítéli - idézte fel.
A kutató arról is beszámolt, hogy a republikánusok a transzatlanti kereskedelmi tárgyalások folyamatán is módosítanának. A kongresszus vagy felhatalmazza az elnököt, hogy véglegesítse a megállapodást, vagy elveti a tervezetet. A kongresszus feltételezhetően nem fogja elvetni a tárgyalások folytatását, de csak akkor ad zöld jelzést az elnöknek, ha teljesen biztos lesz abban, hogy a megállapodás nem sért amerikai érdekeket. Ez azt jelenti, hogy a tárgyalások további elhúzódására lehet számítani, bár Obama 2016-ra tető alá szerette volna hozni a megállapodást - vélekedett. Végül megjegyezte: a választási eredmények az amerikai-magyar kapcsolatrendszerben közvetlenül nem hoznak változást.
A keddi félidős választás eredményei alapján elhódította az amerikai Republikánus Párt a többséget a szövetségi felsőházban. A szövetségi törvényhozás mindkét kamarája a republikánusok ellenőrzése alá kerül 2015 januárjától, miután a konzervatív párt a képviselőházban is megőrizte, sőt tovább növelte fölényét.