Akár két hónapig is függőben maradhat, hogy ki irányítsa az amerikai szenátust

InfoRádió / MTI
2014. november 4. 18:24
Noha Amerika a szövetségi képviselőház egészéről, valamint sok állam kormányzójáról és törvényhozásáról is dönt a kedden megkezdődött "félidős" választásokon, azok legfőbb tétje az, hogy kié legyen a szenátus feletti ellenőrzés. Bár a szavazatszámlálást a legmodernebb technika segíti, nem kizárt, hogy a válaszra több mint két hónapig kell majd várni.

A közvélemény-kutatásokból elemzők szerint az derül ki, hogy a képviselőházban már eddig is többségben lévő republikánusok tovább fognak erősödni a szövetségi törvényhozásban és jó esélyük van arra, hogy a szenátusban is átvegyék az ellenőrzést. Ehhez arra lenne szükségük, hogy a szenátusban hat mandátumot elhódítsanak a demokratáktól.

Nem biztos azonban, hogy már kedd éjjelre vagy szerda hajnalra kiderül, hogy ez sikerült-e nekik, mert Louisianában és Georgiában december 6-án, illetve január 6-án második fordulóra lesz szükség, ha az egyik jelölt sem éri el a szavazatok 50 százalékát.

A választási kampány kiélezett finisében ráadásul a jelöltek támogatottsága sok helyen kiegyensúlyozottabbá vált. Noha a mérések az elmúlt hónapokban egyértelműen a republikánusok megerősödését jelezték előre, az utolsó napokban, több millió dolláros költséggel felrobbantott "kampánybombák" sorozata, valamint a választóknak a hivatalban lévő politikusokkal szemben érzett csömöre váratlan fordulatokat is hozhat. Szakértők ezzel kapcsolatban a képviselőházi republikánus többség vezetője, Eric Cantor hidegzuhanyszerűen sokkoló júniusi előválasztási vereségére szoktak hivatkozni.

Kedden 100 szenátusi mandátum közül 36-ról szavaznak. Ezek közül legkevesebb 9 olyan van, amelyek sorsa még bizonytalan.

Az esélylatolgatásokat bonyolítja, hogy az elnökválasztások 55-65 százalékával szemben a "félidős" választásokon a jogosultak csupán 39-42 százaléka vesz részt. Ez Barack Obama elnök 2012-es újraválasztásakor mintegy 130 millió ember részvételét, 2010-ben azonban, amikor a republikánusok magukhoz ragadták a képviselőházi többséget, csak 90 millió voksolásra kész amerikait jelentett.

A szavazóhelyiségek kedd reggeli megnyitását megelőzően egyébként 16,4 millióan már személyesen vagy levélben előre leadták szavazatukat, de az 1,19 milliárd dollár ellenére, amit idén televíziós politikai hirdetésekre fordítottak, a választói érdeklődés csekély.

Ha igaza lesz a prognózisok zömének, a keddi szenátusi választás nyomán csekély republikánus többség jöhet létre a szövetségi törvényhozás felsőházában. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy ők határozzák meg a napirendet és keresztülhúzzák az elnök személyi döntéseit, ám kevés a törvénytervezetek akadálytalan jóváhagyásához. Vagyis módosult felállásban ugyan, de a jelek szerint folytatódik majd a washingtoni merev, kontraproduktív és a választók körében rendkívül népszerűtlen szembenállás - az elnök mozgásterének további szűkülése mellett.

A nap biztosnak tűnő eredménye, hogy Dél-Karolinában választások fogják megerősíteni posztján az amerikai Dél első afroamerikai szenátorát, Tim Scottot. A politikus ma is a szövetségi felsőház tagja, de kormányzói kinevezés révén lett azzá, miután elődje, Jim DeMint átvette egy republikánus agytröszt irányítását. Scott mindössze az ötödik fekete politikus, akit beválasztanak az Egyesült Államok szenátusába.