A pénzügyminisztérium hétfőn kiadott közleményében tudatta, hogy az idei évre 0,4 százalékponttal 2,1 százalékra, a 2015-ös és a 2016-os évre vonatkozóan pedig 0,3-0,3 százalékponttal 3,0, illetve 3,2 százalékra mérsékeli a hazai össztermék (GDP) növekedésének várható ütemét.
Az előző kormány kevésbé volt optimista, 1,9, illetve 3,0 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített az idei és a jövő évre, miután tavaly 1,6 százalékkal növekedett a svéd GDP.
Az előző és a jelenlegi kormány azonos költségvetési célja, miszerint a mérleg GDP-arányosan 1 százalékos többletet mutasson, 2008 óta csak vágyálom. A két hete hivatalba lépett Magdalena Andersson pénzügyminiszter kijelentette, hogy a deficit az idén várhatóan 2,2 százalékos lesz. Elődje, Anders Borg 1,6 százalékot valószínűsített. Andersson becslése szerint 2017-ig nem tudják kiegyensúlyozni a költségvetést, ezt az időpont Borg 2016-ra tette.
"Igazán eljött az ideje a felelősségteljes politikának. A szabályok azért vannak, hogy tiszteletben tartsák azokat" - hangoztatta Magdalena Andersson, aki szerint az utóbbi évek fedezetlen adócsökkentései hozzájárultak a költségvetési deficit növekedéséhez.
Annika Winsth, a Nordea bank vezető elemzője nem ért egyet a miniszter helyzetértékelésével. Egyrészt túl optimistának tartja a következő évek várható gazdasági növekedésére vonatkozó prognózist. Másrészt helyteleníti, hogy az új kormány olyan képet fest Svédországról, mintha túl gyenge lenne, pedig az utóbbi évek válságai ennek ellenkezőjét bizonyítják, "Svédország nagyon is sikeres volt".
A kormány 0,2 százalékkal 7,9 százalékra emelte a munkanélküliségi ráta idei várt mértékét.
A kormánynak legkésőbb október 24-ig kell beterjesztenie a parlament elé a jövő évi költségvetési javaslatát. Az már bizonyos, hogy tervezik a magas jövedelműeket terhelő adó emelését.