Mint írták, Magyarország azon országok közé tartozik, amely - Szlovéniával ellentétben - rendelkezik negyedik generációs harci repülőgépekkel. Utóbbi a 2004-es NATO-csatlakozásakor jelezte, nem tudja biztosítani a szövetség által elvárt légtérvédelmi képességet. Ezt a NATO integrált légvédelmi rendszerének (NATINADS) keretében eddig Olaszország látta el a szlovén légtérben.
A Magyarország és Szlovénia közötti - repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködésről szóló - 1996-os megállapodás módosítását idén január 17-én írta alá Hende Csaba magyar és Roman Jakic szlovén honvédelmi miniszter Kecskeméten.
Az aláírást követően a megállapodás a kormány, majd az Országgyűlés elé került, a magyar, valamint a szlovén törvényi előírásokat követően a módosítás október 4-én, vagyis szombaton lépett hatályba.
Ennek értelmében mostantól Magyarország és Olaszország közösen látja el Szlovénia légtérrendészeti feladatait.
A HM azt írta, hogy a feladat ellátása ugyanaz, mint a hazai légtérrendészeti feladatok esetében: biztosítani a légtér védelmét, a repülés biztonságát; azonosítani a rádiózás és a nemzetközi légiközlekedés szabályait megszegő repülőgépeket a légtérben.
Mint kiemelték, a szlovén légtérrendészeti feladatok ellátásához történő magyar hozzájárulás nem jelent többlet költséget a Magyar Honvédség számára. A repülőgépeket - szükség esetén - a magyarországi bázisukról vetik be. A légtérrendészeti feladatok ellátása a Gripen-flotta éves repült óra keretének terhére történik - olvasható a HM közleményében.