eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Így vélekednek az ukránok a NATO-ról

A választásra jogosult ukránok 52 százaléka támogatná országa belépését a NATO-ba, ha most rendeznének népszavazást a kérdésről - derült ki egy hétfőn közzétett felmérésből.

A GfK Ukraine által végzett felmérés szerint a megkérdezettek 19 százaléka ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását. 18 százalék válaszolta azt, hogy nem venne részt a népszavazáson, 10 százalék pedig még nem tudja, hogyan döntene.

Hagyományosan az ország nyugati részében és a fővárosban, Kijevben a legnagyobb a támogatottsága a NATO-csatlakozásnak: a megkérdezettek 73, illetve 71 százaléka helyeselte. Az ország déli és keleti részében viszont az atlanti szövetségbe való belépést mindössze a résztvevők 36, illetve 27 százaléka támogatta.

A férfiak körében Ukrajna NATO-csatlakozása 60 százalékos támogatottságot kapott, míg a nőknek csupán 47 százaléka szeretné az ország belépését a katonai tömbbe.

A felmérést a GfK Ukraine munkatársai szeptember 24. és 28. között végezték telefonos megkeresés útján, 976 nagykorú, választásra jogosult állampolgárt kérdeztek meg.

A Krím Oroszország általi elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta folyamatosan emelkedik Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatottsága az ukrán választók körében. Ez azonban az első, kutatóintézet által végzett országos közvélemény-kutatás, amelynek eredménye szerint a belépés helyeslőinek száma már meghaladta az 50 százalékot. Egy júliusban végzett felmérés is már azt mutatta, hogy jelentősen megemelkedett az ország lakossága körében az atlanti szövetséghez való csatlakozás támogatottsága az elmúlt két év alatt. A Demokratikus Kezdeményezések nevű alapítvány által végzett közvélemény-kutatás szerint míg 2012-ben a megkérdezetteknek csupán 12 százaléka támogatta volna Ukrajna belépését az atlanti szövetségbe, addig mostanra ez az arány megközelítette a 40 százalékot. A Rejting közvélemény-kutató csoport júliusi felmérése szerint Ukrajna belépését a NATO-ba az ukrán lakosság 44 százaléka támogatná.

Petro Porosenko elnök múlt csütörtökön rendeletet adott ki, amelyben utasította az ukrán kormányt: készítse el az ország katonai tömbön kívüli jogállásának megváltoztatásához szükséges törvénymódosításokat, és azt sürgős indítványként terjessze a parlament elé.

Az ukrán kormány augusztus végén határozta el, hogy megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését, amelynek folyamatát 2010-ben Viktor Janukovics hivatalából eltávolított volt elnök állíttatta le.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×