Borusewicz abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a lengyel szenátus és a magyar Országgyűlés szerdán határozatban méltatta a második világháborús lengyel menekülteket segítő idősebb Antall József és lengyel partnere, a németek által Mauthausenben később kivégzett zsidómentő Henryk Slawik múlhatatlan érdemeit haláluk kerek évfordulóján.

A közös parlamenti határozattal kapcsolatban elmondta: párhuzamot lát a második világháború eleji és a jelenlegi biztonságpolitikai helyzet között.

"Jelenleg óriási a fenyegetés Oroszország részéről, amely agresszív államnak bizonyult. Először történt, hogy egy európai atomhatalom elfoglalta egy másik állam területének egy részét" - hangsúlyozta.

A kelet-közép-európai nemzetek hasonló történelmi tapasztalatokkal rendelkeznek, ezért - mint fogalmazott - "az orosz birodalom feltámasztása mindnyájukra nézve veszélyes, sőt a jelenlegi orosz politika szerinte egész Európa destabilizációjára törekszik".

Ezzel kapcsolatban a szenátus elnöke aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a visegrádi csoporton belül "különféle szólamokat" lehet hallani. "Nyilatkozatok szintjén egy hangon beszélünk, de amikor konkrétumokra kerül sor, nézeteltérések jelentkeznek" - hangoztatta Bogdan Borusewicz, aki ezzel összefüggésben az Oroszországgal szembeni uniós szankciók eltérő megítélésére utalt. "Kulcsfontosságú lenne a V4-ek egységes politikai álláspontja az ukrán válság ügyében" - jelentette ki.

Kifejtette, hogy az energetika terén is nagyon fontosnak tartja a visegrádi együttműködést. Szerinte kívánatos lenne a közös energiapiac létrehozása, s ennek keretében a cseppfolyósított gáz szállítási útvonalainak kiépítése, a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó befejezése. "Az orosz gáz mindig olcsóbb lesz, de a stratégiai szempontokat is figyelembe véve be kell fektetnünk, hogy más forrásból is hozzájussunk ehhez a tüzelőanyaghoz, még ha az többe is kerülne" - mondta. Az orosz közreműködéssel épülő Déli Áramlat gázvezetékről úgy nyilatkozott, hogy ez "bonyolítaná" Lengyelország energetikai biztonságát.

Az új lengyel kormányról szólva kijelentette, hogy annak továbbra is a fő ellenzéki erő, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság "kompromisszumképtelenségével" kell számolnia. Mindazonáltal - hangsúlyozta - az éles belpolitikai küzdelem ellenére alapvető egyetértés van az ukrán válság nyomán kialakult biztonságpolitikai helyzet tekintetében.

A konszenzus az Ukrajnának nyújtandó segítségre is kiterjed - folytatta. "Oroszország átlépte a vörös vonalat, ezért Ukrajnának katonai támogatás is jár" - vélekedett. "Nincs fegyverszállítási tilalom, választ kell adni az orosz agresszióra, melynek következtében veszteségeket szenvedett az ukrán hadsereg" - húzta alá.

Az euróövezethez való lengyel csatlakozásról Borusewicz azt mondta, ez elősegítené Lengyelország biztonságát, mert ilyen módon nagyobb esélye lenne részt venni az EU döntéshozatalában. "Igaz, most gazdaságilag előnyösebb, ha Lengyelország az euróövezeten kívül van" - ismerte el, de, tette hozzá, biztonságpolitikai szempontból a belépés stratégiai jelentősége a fontos. "Ha csak gazdasági kategóriákban gondolkodnánk, kiszorulnánk az EU törzséből" - fogalmazott.

Borusewicz az interjúban a rendszerváltást megelőző lengyel-magyar ellenzéki együttműködésről is beszélt, melynek ő is részese volt. Elmondta, hogy számára ebben a kapcsolatrendszerben nagyon fontos volt idősebb Antall József öröksége, tevékenységének ismerete, valamint a "nemes családi hagyományt folytató" ifjabb Antall Józseffel, a későbbi miniszterelnökkel való személyes kapcsolata. Kijelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is láthatólag "nem könyvben olvasott", hanem a saját ellenzéki működése során kialakított lengyel kapcsolatokra épít mai politikai tevékenységében.