eur:
395.36
usd:
366.48
bux:
65560.76
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Várhatóan nagy többsége lesz a VMSZ-nek az új nemzeti tanácsban is

Egyelőre csak két magyar listát adtak át az október 26-i szerbiai nemzeti tanácsi választásokra, és az előzetes bejelentések szerint ez a szám már csak eggyel nő majd; a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a négy évvel ezelőtti eredmények megismétlésére számít.

A Szerbiában élő mintegy 250 ezer fős magyarságnak 6 pártja van. Ezek közül kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetségnek vannak képviselői a belgrádi és az újvidéki tartományi parlamentben. A többi párt néhány helyi önkormányzatban képviselteti magát.

Az országos, tartományi és helyi politikai jelenlét mellett az országban élő magyarságnak nemzeti tanácsa is van, amelyen keresztül megvalósíthatja a kulturális autonómiához való jogot. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jogköre a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.

A szerb alkotmánybíróság januárban alkotmányellenesnek nyilvánította a nemzeti tanácsokról szóló törvény néhány pontját, ezért változtatni kellett a jogszabályon. A módosítás főleg a választások módjára vonatkozott, az új összetételű nemzeti tanácsok felállását követően pedig a belgrádi parlament napirendjére kerülhet az országos kisebbségi önkormányzatok hatásköreinek kérdése is.

A kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló első törvényt 2009-ben fogadták el, ezt követően 2010-ben tartottak először választásokat a 35 fős kisebbségi önkormányzat felállítására.

Az MNT-ben 2010 és 2014 között a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás listának háromnegyedes többsége volt. Rajtuk kívül a Jobbik testvérpártja, a Magyar Remény Mozgalom (MRM), valamint a szintén a magyar jobboldallal szimpatizáló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egy-egy képviselője jutott be az MNT-be. Emellett a most már ellenzéki, akkor még országos szinten is kormányzó Demokrata Párt (DS) és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) támogatottjai ülhettek a képviselői székekbe.

A négy évvel ezelőtti helyzethez képest most új indulók és kimaradók is lesznek. Várhatóan az alapvetően szerb pártok (DS és LSV) nem indítanak jelölteket az MNT-választáson, és az MPSZ is más utakat keres.

A VMSZ volt az első vajdasági magyar párt, amely átadta az általa támogatott, Magyar Összefogás nevű listát a választási bizottságnak. Ezen a listán a legnagyobb délvidéki magyar párt 17 jelöltje mellett a történelmi egyházak képviselői, valamint olyan értelmiségiek és civilek kaptak helyet, akik "a vajdasági magyar közösség szellemi, oktatási, kulturális életében kimagasló szakmai teljesítményről tettek tanúbizonyságot".

Szeptember 23-án pedig a második magyar listát is kihirdette a választási bizottság, a négy évvel ezelőtt nem induló Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) így a kettes sorszámot kapta a választási dokumentumokon. Csonka Áron pártelnök a mostani döntést azzal indokolta, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény négy éve még nem volt elfogadható, az idei módosítás után viszont pontosabbá, ezáltal elfogadhatóbbá vált, így most már pártja része kíván lenni az MNT-nek.

A szavazatok megszerzésében a VMSZ legnagyobb "versenytársának" tartott MRM egyelőre nem szedte össze a listaállításhoz szükséges 1500 támogatói aláírást, de erre október 10-ig még van ideje. László Bálint pártelnök fontosnak tartja azt, hogy a párt képviselői minél nagyobb számban bekerüljenek az MNT 35 fős testületébe, mert a cél az, hogy "az MNT ne csak anyagi forrást jelentsen a délvidéki magyaroknak, hanem valódi védőernyőt jelképezzen, és az élet minden területén felmerülő problémákkal oda lehessen fordulni az MNT-hez".

A maradék három magyar párt nem indul a választáson. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) közleményben tudatta, hogy "nem kíván részt venni a nemzeti tanácsi választásoknak nevezett politikai porhintésben, hiszen annak mind tényleges célja, mind végső eredménye máris borítékolható".

A Rácz Szabó László által vezetett Magyar Polgári Szövetség pedig az VMDK-val ellentétben nem lát lényegi változást a törvénymódosításban, szerinte a nemzeti tanácsokról szóló törvény "nem biztosít autonómiát a vajdasági magyaroknak", ezért nem indul a választáson, és a választópolgárokat is bojkottra szólította fel. A Magyar Nemzeti Tanács üléseinek televíziós közvetítéseit nézők ennek a döntésnek örülnek majd a legkevésbé, ugyanis Rácz Szabó volt a leghangosabb ellenzéke a VMSZ-nek a testületben, felszólalásaiban széles körű szónoki eszközei között egyebek mellett a humort is gyakran alkalmazta.

A legújabb és legkisebb párt, a Magyar Egység Párt ugyan hivatalosan még létezik, tagjai azonban a 2012-es választások óta nem léptek fel aktívan, és a párt honlapját is tavaly nyáron frissítették legutóbb.

Október 26-án a Szerbiában élő 22 nemzeti kisebbség közül 17 választhatja meg közvetlen módon saját kisebbségi önkormányzatát. A nemzeti tanácsi választásokon való részvételhez a szavazásra jogosultaknak külön választói névjegyzékre kell feliratkozniuk. Közvetlen választást akkor lehet tartani, ha az adott nemzeti kisebbség 40 százaléka feliratkozott erre a névjegyzékre. A számok meghatározásakor a 2011-es népszámlálás adatait veszik figyelembe. Abban az esetben, ha a feliratkozottak száma nem éri el a teljes kisebbségi közösség 40 százalékát, választott elektorokon keresztül zajlik a voksolás. A magyar kisebbség közvetlen úton választhatja meg az új összetételű MNT-t.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×