eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Szakértők szerint az IÁ a leggazdagabb terrorszervezet a világon

Elemzők szerint az Irakban és Szíriában előrenyomuló, Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita csoportosulás a világ leggazdagabb terrorszervezete, a milícia naponta mintegy kétmillió keres az általa elfoglalt területeken kitermelt kőolaj értékesítésével - olvasható a Reuters brit hírügynökség friss elemzésében.

Egy északkelet-szíriai olajmezőnél minden nap kamionok tucatjai állnak sorba az IÁ által olcsón árult kőolajért, ez azonban csak egy példa arra, hogy a szervezet miként teremti meg és működteti saját gazdaságát az általa uralt területeken.

A dzsihadisták főleg helyi vásárlókkal és kereskedőkkel üzletelnek, köztük olyanokkal, akik amúgy Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatják az országban tomboló belháborúban. A kőolaj egy része közvetítőkön keresztül még Damaszkusz irányítása alatt álló állami cégekhez is visszakerül.

"Az Iszlám Állam naponta több mint 2 millió dollárra tesz szert, s ez lehetővé teszi számára, hogy béreket fizessenek és hadműveleteket indítsanak" - mondta egy neve elhallgatását kérő szakértő, aki a több mint három éve tartó polgárháborút megelőzően egy Szíriában tevékenykedő külföldi olajvállalatnak dolgozott.

Az Egyesült Államok nemrégiben bejelentette, hogy az IÁ elleni harc részeként Irak után Szíria területére is kiterjeszti a terroristák elleni légi hadjáratot, valamint harcképes erőt kovácsol a szíriai mérsékelt felkelőkből. Az Iszlám Állam azonban az olajjövedelemnek köszönhetően kevésbé szorul rá külföldi adományokra, és hatékonyabban képes újoncokat toborozni, ez pedig minden bizonnyal azt jelenti, hogy Washingtonnak nehezebb lesz megtisztítania a milíciától a Közel-Keletet.

A terrorszervezet fegyveresei az utóbbi hónapokban a nyugati hatalmak által támogatott ellenzéki erőktől és az Aszadhoz hű hadseregtől is foglaltak el olajmezőket Szíriában. Szakértők szerint az IÁ már olajkutak százait ellenőrzi az országban, ezzel megfosztva a szíriai kormányt bevételeinek jelentős részétől.

Damaszkusz tájékoztatása szerint az ország napi átlagos olajtermelése mindössze 28 ezer hordót tett ki 2013-ban az előző évi 164 ezerhez képest. A polgárháború kitörése előtt az állami bevételek közel negyede származott kőolaj-kitermelésből. A kormány arról számolt be, hogy eddig mintegy 3,8 milliárd dolláros veszteség érte az ellopott olaj miatt.

Az IÁ-nak a szomszédos Irakban zsákmányolt fegyverekkel az utóbbi hónapokban sikerült megszilárdítania az ellenőrzését a szíriai olajipar egyik központjának számító Deir ez-Zór tartomány felett. Ezzel is közelebb jutottak az ország északkeleti részéhez, ahol a legnagyobb olajmezők a kurd fegyveres erők ellenőrzése alatt állnak.

A szíriai fővárosban dolgozó egyik olajmérnök becslései szerint a csoport által irányított, Deir ez-Zór tartománybeli olajkutak termelése korábban nagyjából napi 130 ezer hordót tett ki.

Szíria napi átlagos olajtermelése a fegyveres konfliktust megelőzően elérte a 380 ezer hordót, ennek felét a 2012 közepe óta a kurdok ellenőrzése alatt álló Haszaka tartományban termelték ki. Ha térséget az IÁ elfoglalná, akkor gyakorlatilag az ország összes olajkútja a szélsőségesek kezére kerülne.

A csoport korszerű technológia és szakértelem híján nem tudja teljes mértékben kihasználni az általa uralt olajmezőket. A legfőbb mezőkön korábban nemzetközi olajipari óriásvállalatok folytattak kitermelést, a brit-holland Royal Dutch Shell és a kanadai Petro-Canada azonban már kivonult a térségből. A szakemberek túlnyomó többsége rég elmenekült az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló területekről, a kurdok uralta országrészben azonban sok olajmérnök maradt, ők máig a damaszkuszi olajügyi minisztériumtól kapják a fizetésüket.

A szakértelem hiánya miatt az IÁ helyi üzletembereknek, csempészeknek, háborús nyerészkedőknek és olajkereskedőknek adja el a nyersolajat, ők pedig továbbadják azt az ellenzéki erők uralta területeken található kőolaj-finomítóknak. Az olajat végül átlagosan 18 dolláros hordónkénti áron értékesítik. Ennek egy része üzemanyag-csempészekhez kerül, akik Törökországban próbálnak túladni az árun, a két ország közötti szigorú határellenőrzés miatt ez azonban csak kis mennyiséget jelent.

Helyben viszont elég komoly piaca alakult ki a lopott olajnak, helyi befektetők gyenge minőségű, kínai és török gyártmányú finomító berendezéseket szereztek be Törökországból, ezek némelyike napi 500-1000 hordónyi nyersolajat is képes feldolgozni. Az olaj ezekből jórészt a lázadók uralta területeken működő kis- és nagykereskedőkhöz kerül, akik a nyersolaj árának háromszorosáért, hordónként 50-60 dolláros áron kínálják a finomított kőolajat.

A mindkét oldalon kapcsolatokkal rendelkező kereskedők az árkülönbségből adódóan hatalmas nyereségre tudnak szert tenni. Közvetlenül vagy közvetett módon Aszadhoz közeli üzletemberek is vannak a vásárlók között.

"Még nem beszélhetünk totális háborúról, az egymás ellen harcoló felek is üzletelnek egymással" - mondta egy szíriai közgazdász. Hozzátette, hogy az IÁ az általa elfoglalt területeken védelmi pénzért biztosítja azon olajvezetékek épségét, amelyek a kurd régióban fekvő olajmezők felől szállítják a nyersolajat a kormány által ellenőrzött homszi finomítókba.

Egy damaszkuszi üzletember szerint a dzsihadisták által kitermelt olaj vásárlói az utóbbi hónapokban meglehetősen aktívak voltak. "Ez jövedelmező üzletág a háborús nyerészkedők számára, akik a megfelelő áron bármikor találnak vevőt árujukra" - közölte.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×