Az államtitkár kiemelte: az iszlám alapvetően békés vallás, de az Iszlám Állam "rettentő kemény terrorista szervezet", amely rendkívül felkészült, és rengeteg Nyugatról érkezett, kiképzett dzsihadista harcol a soraiban. Kérdés, mihez kezdenek a nyugati országok, ha ezek a dzsihadisták hazatérnek - közölte. Megjegyezte: Magyarországon is valószínűsíthetően több száz dzsihadista haladt át a Balkán felől a térségbe tartva.
Mikola István úgy vélte, a NATO tagállamai elkötelezettek abban a tekintetben, hogy meg kell állítani az IÁ-t. Ez nagyon nehéz feladat lesz, de van rá remény, hogy sikerül, úgy tűnik, az IÁ kezd kimerülni, és talán megállíthatják az előrenyomulását - vélekedett. Úgy látja, kérdéses, hogy utána mi lesz a térségben, mi lesz például a kurd államiság ügyével.
A szeptember eleji NATO-csúcson úgy tűnt, mintha az IÁ ügye fontosabbá vált volna, mint Ukrajna kérdése - mondta az államtitkár.
Arról is beszélt, hogy Ukrajna kompromisszumra hajlik, mert rájött, hogy nem elég úgy keresni a békét, hogy azt hangoztatja: a Krímet vissza kell kapnia, és a szakadároknak el kell hagyniuk el a keleti területeket, hanem valamilyen megegyezésre van szükség a keleti területek önrendelkezési lehetőségeit illetően. A NATO-csúcstalálkozón Barack Obama amerikai elnök kemény oroszellenes hangot ütött meg, Románia és a balti államok pedig aggodalmuknak adtak hangot, hogy továbbterjed a konfliktus feléjük - emlékeztetett.
Mikola István hangsúlyozta: nincs katonai megoldás, tárgyalni kell, a szövetségnek meg kell erősítenie a keleti védelmet, elrettentő haderőt kell kiépítenie - vélte. Mint mondta, ehhez minden tagállamnak növelnie kell a katonai ráfordítást. Magyarország a NATO-csúcson ugyan nem mondott számot, de világossá tette, hogy elkötelezett a szövetség mellett, és hajlandó aktívan áldozni a védelemre - közölte.
Az államtitkár az ebola járványra is kitért. Mint mondta, a járvány globális problémává vált, nem lehet pontosan tudni, hány betegről van szó, becslések szerint 5-8 ezer között van az eddigi megbetegedések száma, háromhetente megduplázódik a betegek száma, és 70-80 százalék a halálozási ráta. Európát és a fejlett világot azonban nem fenyegeti ez a járvány - jelentette ki.
Mikola István szerint nagy gondot jelent, hogy az érintett térségben nem lehet a korszerű higiénés gyakorlatot, egészségügyi ellátást megvalósítani, mert a helyiek ellenségesek az egészségügyi személyzettel szemben, ráadásul a légi járatok nagy része is leállt. Úgy tűnik, a világ mintha magára hagyta volna ezt a térséget, de az ENSZ már elkezdett foglalkozni a kérdéssel, és globális összefogás formálódik az ügyben - mondta az államtitkár.