Obama észtországi látogatása után Walesbe utazik a csütörtökön kezdődő NATO-csúcstalálkozóra. Mint mondta: a NATO-nak konkrétan el kell köteleznie magát amellett, hogy segít Ukrajna haderejének korszerűsítésében és erősítésében, továbbá jobban kell segítenie más partnereit is, köztük Grúziát és Moldovát, az ő védelmi képességeiket is erősítenie kell.
Az amerikai elnök zsúfolásig telt teremben beszélt azután, hogy tárgyalt a három balti állam - Észtország, Lettország és Litvánia - vezetőivel. Mindhárom ország NATO-tag, 2004-ben csatlakoztak a katonai szövetséghez. Korábban szovjet tagköztársaságok voltak. Területükön jelentős az orosz kisebbség: Lettországban a lakosság 26 százalékát teszi ki, Litvániában hatot, Észtország lakosainak a negyede oroszajkú. A balti trió aggódik amiatt, hogy a kelet-ukrajnai szeparatista lázadás náluk is gondokat okozhat jelentős orosz kisebbségeik miatt.
Obama beszédében kitért erre az aggodalomra, pontosabban arra, hogy az orosz terjeszkedés elérheti a Baltikumot is. Mint mondta, a NATO nem habozik megvédeni egyik tagját sem, még ha az a szövetség peremén van is.
"Itt leszünk Észtországért. Itt leszünk Lettországért. Itt leszünk Litvániáért. Egyszer már elveszítettétek függetlenségeteket. A NATO-val többé sohasem fogjátok" - mondta az Egyesült Államok elnöke.
A kijevi kormány a minap a parlament elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében Ukrajna megszüntetné semleges státusát, és felújítaná NATO-csatlakozási felkészülését. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök emellett a kormány szerdai kijevi ülésén bejelentette, hogy Kijev különleges partneri státust akar a NATO-tól, amelyet már az észak-atlanti szövetség e heti walesi csúcstalálkozóján meg szeretne kapni.