eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Jól keresnek a Nemzetközi Törvényszék börtöneiben raboskodók

Akár a szerb miniszterelnöknél vagy az államfőnél is nagyobb fizetést kaphatnak azok, akik a hágai Nemzetközi Törvényszék által kijelölt európai börtönökben raboskodnak - adta hírül a szerb sajtó a némileg szenzációhajhász módon tálalt, de valós alapokon nyugvó információt.

A Blic című belgrádi napilap információját számos írott és elektronikus orgánum ismertette. Eszerint a Finnországban vagy Norvégiában raboskodó foglyok a börtönben végzett munkával akár havi több mint 1200 eurót (377 ezer forint) is megkereshetnek, míg Aleksandar Vucic szerb kormányfő fizetése csupán 1070 euró (336,5 ezer forint), Tomislav Nikolic elnök pedig 1100 euróért (346 ezer forint) végzi a munkáját.

A belgrádi lap a büntetés-végrehajtási intézetekben kapható órabérekről is közölt adatokat. Nebojsa Pavkovic tábornok például - akit 22 évre ítéltek koszovói albánok deportálásáért, üldözéséért és meggyilkolásáért - finn börtönében fa- vagy fémfeldolgozásért, emléktárgyak készítéséért vagy mezőgazdasági munkálatokért hét eurót, azaz több mint 2200 forintot is kaphat óránként. (1 euró=314,51 forint)

A Blic azt is kiszámolta, hogy legalább még két szerb elítélt kereshet többet a szerb államvezetésnél: a szintén Finnországban ülő Momir Nikolic - akit bosnyákok kínzásáért és megöléséért ítéltek el -, valamint a Norvégiában raboskodó Radomir Kovac, aki a boszniai Focában nőkön és lányokon elkövetett erőszak miatt tölti 22 éves büntetését.

A dán és francia börtönökben ülők körülbelül 800 eurót (251,6 ezer forint) kereshetnek meg havonta, míg a legrosszabbul azok jártak, akik Észtország valamelyik börtönébe kerültek, ott ugyanis fizikai munkával vagy a fegyház birtokain végzett mezőgazdasági munkával havonta maximum 255 euró (80 ezer forint) kereshető meg.

Magdalena Spalenska, a NT szóvivője a fegyencek fizetésével kapcsolatban a lapnak kifejtette, hogy az összegek megállapításához a törvényszéknek nincs köze, azokat az adott ország igazságszolgáltatási szervei határozzák meg, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak a Hágából érkező foglyokra, mint a többi elítéltre.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×