Az észak-atlanti szervezet első számú civil tisztségviselője elmondta: a csütörtök-pénteki walesi NATO-csúcstalálkozón döntést hoznak majd arról, hogy jelentősen megnövelik a NATO ma is létező reagáló erőinek a védelmi képességeit, radikálisan lerövidítik riasztási idejét.

Rasmussen a NATO "lándzsahegyének" nevezte a kifejlesztendő, több ezer fős erőt, amelynek különböző tagországokhoz tartozó katonái egymást rendszeresen váltva tartózkodnak majd a keleti tagállamokban. A NATO készültségi akciótervének megvalósításához - tette hozzá a főtitkár - valamilyen módon az összes szövetséges tagállam hozzájárul majd, de nem feltétlenül mindegyikük küld csapatokat a megerősítendő gyorsreagálású erőbe.

A walesi csúcstalálkozón még csak a politikai döntés várható a készültségi akciótervről, a részleteket azt követően fogják kidolgozni - hárította el a főtitkár az erők konkrét nagyságára, a létrehozandó pótlólagos erők elhelyezésének tagországonkénti eloszlására vonatkozó kérdéseket. Megjegyezte azonban, hogy az érintett országokban fejleszteni kell a kiegészítő erők fogadására, elhelyezésére szolgáló infrastruktúrát. Mint mondta, a készültségi akciótervnek az is része, hogy gyakoribbá és intenzívebbé teszik a NATO-csapatok gyakorlatoztatását.

A NATO - hangsúlyozta a főtitkár - a kollektív védelem megszilárdítása érdekében teendő lépéseivel nem fogja megszegni az Oroszországgal korábban kötött megállapodásokat. A döntéseket a tagországok teljes egyetértésével fogják meghozni - mondta. Szerinte a megállapodásokat Oroszország szegte meg.

"Szembe kell néznünk azzal a realitással, hogy Oroszország nem tekinti partnerének a NATO-t" - fogalmazott Rasmussen. Megjegyezte, az orosz állásfoglalásokból az derül ki, hogy Moszkva ellenfelet lát az atlanti szövetségben.

A NATO-országok állam-, illetve kormányfői Walesben, Petro Porosenko ukrán államfővel találkozva egyértelmű támogatásukról fogják biztosítani az orosz agresszióval szembenéző Ukrajnát - jelentette ki Rasmussen.

Az esetleges ukrán NATO-csatlakozási esélyeket firtató kérdésre válaszolva a főtitkár emlékeztetett arra, hogy az atlanti szövetség már 2008-ban kilátásba helyezte: Ukrajna NATO-tag lesz, amint arra kellőképpen felkészül, és teljesíti a tagsági követelményeket. Később azonban a kijevi vezetés hivatalosan letett a NATO-csatlakozási törekvésről - tette hozzá Rasmussen, és leszögezte: a NATO tiszteletben tartja, hogy az ország a dolgok jelenlegi állása szerint nem kíván katonai szövetségekhez csatlakozni.

A főtitkár vélekedése szerint az ukrán vezetés viszont arra számít, hogy az őszi parlamenti választások után az új összetételű kijevi parlament eltörli majd az ország el nem kötelezett státusáról szóló előírást.

Ha ez így lenne, majd ennek nyomán Ukrajna jelezné a NATO-nak csatlakozási szándékát, akkor a NATO-Ukrajna Bizottság keretében megvitatnák a partnerség továbbfejlesztésének a lehetőségeit - közölte Rasmussen. Hangsúlyozta azonban: menetrendről, időtávlatokról egyelőre nagyon nehéz lenne bármit mondani, hiszen ma még nem látható, mennyi időt igényelne Ukrajnában a szükséges reformok megvalósítása, illetve az egyéb tagsági feltételek teljesítése.