A lap arra reagált, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn bejelentette, Oroszország már a héten elindítaná a második úgynevezett humanitárius konvojt Délkelet-Ukrajnába.
A befolyásos üzleti-politikai újság - a The Financial Times és a The Washington Post közös kiadványa - szerint "a Kreml tüntetőleg arra törekszik, hogy megismételje az Ukrajnában és Nyugaton ellenkezést kiváltó lépését". Ezt a Vedomosztyi aggasztó jelnek tekinti. Moszkva Ukrajna-politikáját az jellemzi, hogy "a korábbi módon, egyedül, a határozatokat elnyomva, a nemzetközi jogi kifejezésekkel zsonglőrködve és a folyamatban (az ukrán válság rendezésében) érdekeltek véleményét figyelmen kívül hagyva szándékozik cselekedni" - írta a lap.
A Vedomosztyi emlékeztetett arra, hogy az első orosz segélykonvoj különleges műveletként, a Nemzetközi Vöröskereszt részvétele nélkül zajlott. Arra is utalt, hogy az orosz külügyminisztérium cáfolta, miszerint Moszkva megsértette volna a nemzetközi jogot. A tárca arra hivatkozott, hogy az ENSZ (hágai) Nemzetközi Bírósága 1986. június 27-én hozott határozatában kimondta, a humanitárius segítségnyújtás nem tekinthető törvénytelen beavatkozásnak. A lap hozzátette: a hágai testület határozata azt is kimondta, hogy csak az a segítségnyújtás törvényes, amely a Nemzetközi Vöröskereszt céljainak megfelel.
Az orosz újságnál úgy vélik, hogy aligha szerencsés a bírói döntésre való hivatkozás, mert azt egy egészen más ügyben, Nicaraguának az Egyesült Államokkal szembeni keresete alapján hozta meg az ENSZ bírósága. A közép-amerikai ország azon veszteségeinek megtérítését követelte Washingtontól, amelyeket az amerikai támogatást élvező kormányellenes csoportok tevékenysége okozott neki. A hágai Nemzetközi Bíróság elismerte, hogy az Egyesült Államok nemcsak humanitárius, hanem katonai segítséget is nyújtott a nicaraguai kormányellenes erőknek. Igaz - tette hozzá a Vedomosztyi - az Egyesült Államok azóta sem fizette ki a jóvátételt Nicaraguának.
A lap szerkesztőségi kommentárja szerint a második orosz "humanitárius konvoj" a nemzetközi jog működésképtelenségére és az annak betartására ügyelő intézmények gyengeségére, a valódi megegyezés elérését szolgáló mechanizmusok hiányára mutat rá.