A miniszterek az Európai Unió Irakkal és Ukrajnával foglalkozó rendkívüli külügyminiszteri tanácsülése előtt nyilatkoztak a sajtónak. Philip Hammond brit külügyminiszter kijelentette: "riasztóak azok a jelentések, miszerint orosz katonai járművek lépték át a határt (péntek) reggel. Ha tartózkodik orosz katonai személyzet vagy jármű Kelet-Ukrajnában, akkor azonnal vissza kell vonni őket, különben ennek súlyos következményei lehetnek".
Linas Linkevicius litván külügyminiszter értesülése szerint 70 orosz katonai jármű lépte át a határt. A miniszter nagyon aggasztónak nevezte ezt a fejleményt.
Az ülésen megvitatják, hogy szállítson-e az EU fegyvereket az iraki kurdoknak az ország északi és nyugati részén előretörő szélsőséges fegyveres csoport, az Iszlám Állam elleni harchoz.
Franciaország már bejelentette, hogy szállít fegyvereket Irakba, de azt szorgalmazza, hogy az egész EU mozduljon meg az ügyért, ezért kérte Laurent Fabius francia külügyminiszter a rendkívüli ülést a szokatlan, nyári időpont ellenére is. Olasz kollégája, Federica Mogherini ugyancsak tanácskozásra hívott fel.
"A kurdoknak szükségük van támogatásunkra. Fontos, hogy Európa megegyezzen ebben" - mondta Mogherini az ülés helyszínére megérkezve.
A tagállamok körében az utóbbi napokban erősödött a kurdok katonai segítésének szándéka. Németország a humanitárius segélyezés mellett halált nem okozó katonai felszereléssel támogatja az iszlamisták ellen harcoló kurd önvédelmi erőket, egyebek között páncélozott járművekkel, golyóálló mellényekkel és aknakereső berendezésekkel. Ugyanakkor változóban van a kormány álláspontja a fegyverszállításokról, felmerült, hogy a kormány szakítana azzal az az alapelvvel, hogy Németország nem szállít fegyvert háborús övezetbe.
"Az európaiak ténykedésének nem szabad kimerülnie abban, hogy dicsérik a kurdokat bátor harcukért, tennünk is kell, mindenekelőtt segíteni őket alapvető szükségleteik kielégítésében, és el kell mennünk a törvényesen és politikailag lehetséges végső határokig" - fogalmazott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. Bejelentette egyúttal, hogy még a hét végén Irakba utazik felmérni, hogy mivel lehetne segíteni a kurd biztonsági erőket.
A katonai missziókban való részvételtől rendre vonakodó Svédország viszont visszafogott maradt, és csak humanitárius segélyt pártol.
A tanácskozás tervezett témái között az ukrán válságon és a kurdok segítésén kívül szerepel még a Gázai övezetben dúló palesztin-izraeli harcok kérdése és - spanyol kérésre - a Nyugat-Afrikát sújtó Ebola-járvány is.