Erdogan továbbra is a legnépszerűbb és a legkarizmatikusabb török politikus a köztársaság-alapító Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938) óta, amit köszönhet az egy évtizede tartó erős gazdasági növekedésnek, az új keletű belpolitikai stabilitásnak és annak, hogy a lakosság többsége - legalábbis egy ideje - vallásos és konzervatív. Bírálói azonban azt mondják, iszlamista gyökerei és tekintélyelvűsége miatt az ország távol kerül az atatürki világi eszméktől, és Erdogannak tisztelői mellett egyre csak nő gyűlölőinek száma.
A BBC szerint egyes kritikusok azt állítják: a politikus titkos álma tovább erősíteni a török társadalom vallásos jellegét. Ennek egyik jeleként fogható fel, hogy Erdogan felesége muzulmán fejkendőt visel még hivatalos megjelenésein is, noha ezt a ruhadarabot törvény tiltja ki az állami hivatalokból és az oktatási intézményekből. A bírálók ezenkívül rámutatnak Erdogan azon elbukott kísérletére, hogy büntethetővé tegyék a házasságtörést, és alakítsanak ki alkoholmentes övezeteket.
A tavaly júniusi zavargások idején az utca embere rendszeresen diktátornak nevezte, a télen kipattant korrupciós botrány óta pedig rablónak titulálják. A korrupciós botrányra adott válaszreakciói - a közösségi média korlátozása - tiltakozáshullámot váltott ki külföldön is.
"Egyértelműen elvesztette minden legitimitását az ország vezetésére" - jelentette ki róla többször legfőbb ellenfele, a szociáldemokrata Kemal Kilicdaroglu.
Õ azonban a bírálatoktól nem jön zavarba, kedvenc stratégiáját veti be ellenük, "a nép emberének", az elit "összeesküvése" áldozatának állítja be magát.
Erdogan már 2011-ben, amikor harmadszorra is megválasztották miniszterelnöknek, elhatározta, hogy legalább 2023-ig - akkor lesz 69 éves - hatalmon marad, addig elnökivé alakítja át a politikai rendszert (most az államfő szerepe jórészt protokolláris), és az ország az ő vezetése alatt ünnepelheti meg a köztársaság századik évfordulóját.
"Amióta hatalomra került, fokozatosan átalakult pragmatikus, demokratikus vezetőből tekintélyelvűvé és ideologikussá, a csapatjátékosból egyszemélyű döntnökké" - állapította meg róla Ilter Turan, az isztambuli Bilgi Egyetem egyik tanára.
"Ebben a nagyon polarizálódott légkörben az Erdogan körüli személyi kultusz veszélyezteti a demokráciát és a szociális békét" - írta Kadri Gürsel publicista.
"Erdogan a végletekig élni fog alkotmányos hatalmával, ez pedig súlyos hatalmi válsághoz vezet majd, ami újabb nagy instabilitásnak lesz a forrása" - jelentette ki egy másik egyetemi tanár, Ahmet Insel.