A mérsékelt iszlamista politikus a zárt ajtók mögötti szavazás során megszerezte a voksok abszolút többségét. A 328 tagú testület 194 tagja Dzsabúrira szavazott, a második jelölt mindössze 19 voksot kapott, hatvanan tartózkodtak.
Szakértők szerint ez lehet az új kormány megalakítására irányuló folyamat első lépése. Azt egyelőre nem tudni, hogy a házelnök megválasztása egy átfogó megállapodás része-e. Az alkotmány értelmében a parlamentnek mostantól harminc napja van arra, hogy államfőt válasszon, akinek ezt követően tizenöt napon belül fel kell kérnie a parlament legnagyobb frakcióját a kormányalakításra.
Egy íratlan szabály szerint a kormányfői tisztséget síita jelöltnek kell betöltenie, az államfőnek kurdnak, a házelnöknek pedig szunnitának kell lennie. Most megnyílt az út a két másik állami méltóság megválasztásához is.
Korábban sokáig nem sikerült politikai konszenzust elérni a jelölésről az új házelnök, államfő és kormányfő posztjára, mivel több frakció bojkottálta a törvényhozás legutóbbi ülését. Ali asz-Szisztáni ajatolláh, az ország első számú síita vallási elöljárója is hiába ösztönözte a törvényhozókat, hogy egyezzenek meg a három fő poszt várományosának személyében, elejét véve így a belpolitikai vitáknak, amelyek csak tovább gyengítik az országot.
A belpolitikai bénultság oka, hogy a szunniták és a kurdok elutasítják Núri al-Máliki jelenlegi síita kormányfő ismételt megválasztását, mivel szerintük kormánya csak saját vallási csoportjának érdekeit tartja szem előtt. Még a síita pártok is megosztottak Máliki személyével kapcsolatban, ő azonban nem mutatja jelét annak, hogy hajlandó lenne lemondani a posztról, amelyet jelenleg ügyvezető jelleggel tölt be.