A horvát sajtó beszámolói szerint Merkel köszöntőbeszédében kiemelte: minden országnak van esélye arra, hogy az Európai Unió tagja legyen, előbb azonban teljesítenie kell az ahhoz szükséges feltételeket, hogy később ne merüljenek fel különböző problémák.
Méltatta a térség országainak integrációs folyamatát, külön kiemelve, hogy mindegyik ország - Albánia, Szerbia, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina - "a maga módján" jelentős lépéseket tett az EU felé vezető úton az utóbbi években. Mint fogalmazott: a régiónak a közös projektekről kell tárgyalnia és a jövőbe kell tekintenie, emellett elégedetten nyugtázta, hogy míg korábban a térségben "pusztítási klíma" uralkodott, mára ennek helyét a közös megújulás és építkezés vágya vette át. De azért van még mit tenni - tette hozzá.
A német kancellár részletesen beszélt a régió egyes országait érintő legfontosabb kérdésekről is. Pozitívnak értékelte például a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, amely szerinte történelmi szempontból igen jelentős volt, és mindkét fél számára lehetővé tette, hogy fellépjen az európai integráció következő lépcsőfokára. Hozzátette azonban, hogy a folyamat nem állhat meg félúton, folytatni kell a tárgyalásokat, illetve a kapcsolat normalizálását.
Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban rámutatott arra, hogy az uniós tárgyalásoknak új dinamikát kell adni, valamint reményét fejezte ki, hogy az őszi választások után felálló új kormány jelentős lépéseket tesz ennek érdekében.
Kompromisszumok nélkül nem lehet lezárni a Macedónia és Görögország között fennálló névvitát, ezt a problémát azonban hamarosan végleg meg kell most már oldani - tért ki Merkel arra, hogy Szkopje már 2005 óta az unió tagjelöltje, Athén viszont 1991 óta akadályozza nemzetközi elismerését és ezzel az ország EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. A névvita lényege, hogy Görögország burkolt területi követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, holott az egyik észak-görögországi - Macedóniával szomszédos - tartományt is Macedóniának hívják. A kompromisszumtól egyik fél sem lesz boldog - magyarázta a kancellár.
Ivo Josipovic horvát és Borut Pahor szlovén elnök pedig házigazdaként arról beszélt, hogy a német kancellár jelenléte a csúcstalálkozón egyértelmű bizonyítéka annak, hogy támogatja a régió országainak európai integrációját.
Josipovic úgy fogalmazott: Európa nem lehet teljes Délkelet-Európa nélkül, és a már EU-tag Szlovénia és Horvátország feladata éppen az, hogy segítsék szomszédjaik integrációját, hogy minél hamarabb csatlakozhassanak a 28 tagú európai családhoz.
A dubrovniki csúcs a nyugat-balkáni országok vezetőinek stratégiai párbeszédét hivatott előmozdítani. A részvevők stratégiai kérdéseket vitatnak meg a régió politikai helyzetéről, az Európai Unió bővítéséről, infrastrukturális fejlesztésekről, energiapolitikáról. Az államfők kiemelten foglalkoznak a Triesztből induló és Görögországig tartó, Horvátországban A1-esnek nevezett Adriai-tenger - Jón-tenger autópálya és a München-Isztambul vasúti folyosó kérdésével.
A sajtóbeszámolók szerint egyébként a német kancellárt "sztárként" fogadták Dubrovnikban, Merkel a tapsoló és éljenző tömeg több tagjával is kezet fogott, sőt néhány mondatot is váltott.