Az általa benyújtott, a hatalom decentralizációját célzó alkotmánymódosítási tervezet kapcsán az államfő hangsúlyozta, hogy ez béketervének alapvető eleme, amely megakadályozza az ország föderalizációját.
Porosenko hangsúlyozta: a parlamentben ismertetett decentralizációs javaslatot európai tapasztalatok figyelembe vételével dolgozták ki. "A hatalom alulról szerveződik: az alapvető hatáskörök az alsó szinteken - a választott falusi, községi és városi tanácsok (önkormányzatok) szintjén - összpontosulnak, amelyek saját maguk alakítják majd meg az operatív irányítást végző végrehajtó bizottságokat" - mondta az államfő. Ezzel párhuzamosan megszűnnének a megyei és járási állami közigazgatási hivatalok.
A jelenlegi alaptörvény szerint az elnök "a parlamenti frakciók koalíciójának javaslatára" jelöli a kormányfőt, míg az új szöveg szerint "a parlamenti koalíció javaslatának figyelembe vételével" tenné ezt meg. A jövőben az államfő parlamenti jóváhagyás nélkül, egy személyben döntene a főügyész és a titkosszolgálat vezetőjének kinevezéséről és menesztéséről - írta a tervezetet ismertetve az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az államfő csütörtökön a parlamentben kijelentette: kompromisszumos javaslatra az alkotmánymódosítás után a helyi hatóságokat felhatalmazzák arra, hogy az oroszt és más nyelveket "regionális nyelvnek" nyilvánítsák. Megismételte korábbi kijelentését, amely szerint továbbra is az ukrán marad az országban az egyetlen hivatalos nyelv.
Az ukrán parlament Viktor Janukovics elnök megbuktatása után, 2014. február 27-én törölte el a 2012 augusztusa óta hatályos nyelvtörvényt. Ez utóbbi azon közigazgatási egységek határain belül, amelyekben a lakosság legalább 10 százaléka anyanyelvének tekinti a kisebbségi vagy regionális nyelvnek minősített nyelvek valamelyikét, lehetővé tette az anyanyelven történő minden szintű oktatást, a személyneveknek anyanyelven történő feltüntetését, a hivatalos ügyek anyanyelven történő intézését, a bíróságokon való anyanyelvhasználatot, és előírta bármilyen nyelvi korlátozás tilalmát az írott és elektronikus médiában.
A társadalmi vita után a törvényhozás a plenáris ülések következő hetében tárgyalja az alkotmánymódosítást - jelentette be Olekszandr Turcsinov házelnök.
A parlament honlapja szerint július következő két hetében nem lesz plenáris ülés, további előjegyzések még nem szerepelnek a parlamenti menetrendben. Egy korábbi bejelentés szerint a kialakult helyzetre tekintettel a törvényhozás várhatóan nem tart nyári szünetet.