"Miként az utóbbi hónapokban más európai monarchiák esetében is láttuk, ennek az átmenetnek is szimbolikus jelentősége lesz. Ahogy Spanyolországban 1975-től I.János Károly a stabil demokrácia mintaképévé vált, s felváltotta a spanyol demokratikus rendszer azt a diktatúrát, amelyben Franco tábornok 36 évig vezette az országot, úgy remélnek most az új uralkodótól is valamiféle változást és modernizálást" - mutatott rá Gálik Zoltán.
A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint az utóbbi tíz évben gyakorlatilag elfáradt a János Károly által vezetett monarchia. Ezzel nem csak arra a botránysorozatra utalt, amely az elefántvadászat miatt 2012-ben kitört, hanem arra is, hogy különböző korrupciós botrányokba keveredtek az uralkodó rokonai.
"Ha meg akarnánk fogalmazni, milyen feladatok várnak most az új uralkodóra - hiszen János Károly azért adta át a hatalmat, mert saját magát ezek végrehajtására már nem látta alkalmasnak -, akkor három fontos területet lehet elkülöníteni" - mondta Gálik Zoltán.
"Az első a monarchiába vetett hit megerősítése. A másik a spanyol politikai rendszer és a társadalom kérdései, hiszen a világgazdasági válság rendkívül mélyen érintette Spanyolországot. A harmadik nagyon fontos terület a katalán függetlenség ügye, hiszen itt egész Spanyolország integritásáról van szó" - mutatott rá a tudományos főmunkatárs.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 2014. november 9-re népszavazást helyezett kilátásba a katalán kormány, s egy deklarációval Spanyolországtól függetlenedhetnek. Ez pedig egy alkotmányos válságot indukálhatna, hiszen a központi kormányzat és az alkotmánybíróság ez ellen foglalt állást.
"Itt tehát az lesz az uralkodó feladata, hogy édesapjához hasonlóan egy olyan politikai alkufolyamatot hozzon létre, amelynek a vége akár egy új alkotmány is lehet, amely kezeli ezeket a problémákat" - vélekedett Gálik Zoltán.
Hanganyag: Sigmond Árpád