A hírügynökségek délután az egész országra kivetítve kifejezetten nyugodt választásról számoltak be, különösen a fővárosban, Kabulban volt érezhető - mint írták -, hogy az emberek egyáltalán nem féltek. A hatóságok és a lakosok egyaránt nagyobb provokációkra számítottak, ezt bizonyítja az is, hogy országszerte 400 ezer rendőr és katona volt szolgálatban. A tálib fenyegetések ellenére a reggeli órákban hosszú sorokban vártak a szavazók, az sem riasztotta el őket, hogy a szavazóhelyiségek kinyitása előtt több rakéta is becsapódott Kabul területére.
Az AFP helyszíni helyzetjelentésében az urnazárás után úgy fogalmazott: kevesebb erőszakos cselekmény történt, mint amennyire számítottak a hatóságok. Az afgán belügyminiszter is elégedetten állapította meg, hogy rendben folyt a voksolás, de beismerte, hogy kora délutánig 150 "kisebb támadást" hajtottak végre a tálibok az ország különböző részein. A belügyminiszter helyettese szerint ezekben összesen 14-en haltak meg, s a megsebesült polgári személyek száma 41.
Az ANSA olasz hírügynökség külön tudósított arról, hogy a milánói székhelyű Emergency szervezet afganisztáni kórházaiba ilyen támadások nyomán több sebesültet szállítottak be, s köztük 14 év alatti gyermekek is vannak.
A lakosság ettől függetlenül nagy arányban jelent meg az urnáknál. Csupán egyes helyeken merült fel kisebb "technikai hiba", ugyanis elfogyott a szavazócédula, de - mint a belügyminisztériumban mondták -, "legtöbbször gyorsan megtalálták a megoldást". Több szavazókörzetben meg is kezdték a szavazatok számlálását, mégsem várható, hogy az eredményeket hamar bejelentik. A legtávolabbi, rendkívül nehéz terepviszonyok közepette megközelíthető helyekről ugyanis az urnákat szamarak segítségével kell eljuttatni a számlálás helyszínére. Emiatt az előzetes eredmények csak július 2-án, a végletes adatok pedig július 22-én válnak ismertté.
A voksolás, amellyel most első ízben kerül az ország irányítása egy demokratikusan választott elnök kezéből egy másikéba, jelentős próbatétele az igen szegény ázsiai országnak, amelynek egy részét tálib lázadók tartják ellenőrzésük alatt, s amely "beleveti magát" az ismeretlenbe a nemzetközi biztonsági erőknek az év végig befejeződő távozásával.
A választás egyben a Karzai-korszak végét is jelenti - ő vezette az országot a tálibok bukása óta, akiket a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások nyomán űzött el egy amerikai vezetésű nemzetközi koalíció a hatalomból, mert a tálibok menedéket nyújtottak a merényleteket végrehajtó al-Kaida nemzetközi terrorhálózatnak. Karzai utódlásáért ketten versengenek a második fordulóban: a favorit Abdulla Abdulla volt külügyminiszter, ellenfele pedig Asraf Gáni korábbi pénzügyminiszter.