Janisz Emmanuilidisz, az EPC vezető elemzője úgy fogalmazott: nem lettünk sokkal okosabbak azt illetően, hogy ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A Lisszaboni Szerződés előírását, hogy figyelembe kell venni a választás eredményét, több módon lehet értelmezni, a pártok pedig úgy döntöttek, hogy úgy interpretálták, hogy jelölteket kell állítaniuk.
"Lehet, hogy sem Martin Schulz, sem Jean-Claude Juncker nem lesz az Európai Bizottság elnöke, és mindketten kapnak valamilyen más jó állást" - fogalmazott a politikai szakértő, hangsúlyozva ugyan, hogy mindez csak találgatás. Rámutatott, hogy a csúcsjelöltállítás egy kísérlet, és a kísérletek esetében sosem szabad rögtön elhamarkodott következtetéseket levonni az első próbálkozásból.
Hasonló óvatosságra intett Emmanuilidisz a részvételi arányok értelmezésével összefüggésben, és úgy vélte, hiba egyik vagy másik konkrét tényezőnek betudni, és trendfordulóról beszélni azzal kapcsolatban, hogy 30 év után először nem csökkent, hanem 0,1 százalékponttal emelkedett a részvétel uniós szinten. Véleménye az volt, hogy ennek okai a 28 tagállamban külön-külön keresendők, mert a trendek és a részvételi arányok is országonként nagyon eltérőek.
Emmanuilidisz a populista jobb- és baloldali pártokat csak "antipártoknak" nevezte, rámutatva, hogy ez nem egy egységes erő; egyesek az euró, mások a munkavállalás szabadsága, megint mások a szabadkereskedelem vagy a további integráció, esetleg a bevándorlás ellen emelnek szót. Előretörésüket a szakember egyértelműen a protestszavazatoknak tudta be, ám kitért arra is, hogy ezek a pártok rosszabbul szerepeltek, mint azt 2-3 hónapja gondolni lehetett. Uniós szinten, az EP-ben valószínűleg abban mutatkozik majd meg a hatásuk, hogy több kérdésben alakul ki "nagykoalíció" a többi politikai erő között.
A politikai elemző úgy vélte, hogy e pártok megerősödésének tagállami szinten sokkal nagyobb hatása lehet, a fősodorhoz tartozó pártok politikájára is hatással lehetnek, és tematizálhatják a közbeszédet. Nem hagyott kétséget afelől, hogy Franciaország helyzetét tartja a legaggasztóbbnak, ahol a szélsőjobboldali Nemzeti Front győzelmet aratott. Emmanuilidisz szerint Franciaország nem tölti be korábbi nagyhatalmi szerepét Európában, az elnök gyenge, és a kormányzat dolgát még jobban meg fogja nehezíteni az EP-választás kimenetele. Kitért a brit eredményekre is, ahol az Egyesült Királyság Függetlenség Pártja (UKIP) aratott sikert, ami az elemző szerint erősíteni fogja az EU-ellenességet az országban, és áttételesen az őszi, Skócia függetlenségéről tartott népszavazásra is hatással lehet, amennyiben a skótok úgy ítélik meg, hogy az Egyesült Királyság megállíthatatlanul sodródik kifelé az Európai Unióból, miközben ők inkább bent szeretnének maradni.
Fabian Zuleeg, az EPC vezetője a brit eredményekkel kapcsolatban egyértelműen azt állapította meg, hogy az a konzervatívok vereségeként értékelhető, mert ezáltal megnövekedett a nyomás a nagyobbik kormánypárton, hogy minél előbb tartsák meg az uniós tagságról vagy a kilépésről döntő népszavazást. Nagy-Britannia kilépésének, a "Brexitnek" az esélye most valamelyes növekedett - húzta alá a politikai elemző, aki a "brit járvány" továbbterjedésének veszélyére is figyelmeztetett.