Rogozin elmondta, hogy az orosz-amerikai együttműködési szerződést eredetileg 2024-ig kötötték meg, de "Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy ilyen hosszú távon folytatódjon ez a projekt".
Kijelentette: ez a döntés azzal kapcsolatos, hogy Washington az általa alkalmazott szankciók fényében nem bizonyult megbízható partnernek.
Az orosz kormányfőhelyettes a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint elmondta, hogy Oroszország 2020 után az ISS helyett "új, nagyobb távlatot ígérő űrkutatási programokra" fogja fordítani az eszközeit és szellemi kapacitásait.
Rogozin azt is közölte, hogy Oroszország beszüntetheti orosz gyártmányú rakétahajtóművek szállítását az Egyesült Államoknak, ha Washington katonai célra használja azokat. Ez a lépés szintén válasz az Oroszország ellen az ukrajnai válsággal kapcsolatban foganatosított amerikai szankciókra.
Rogozin elmondta, hogy az orosz űrhivatal (Roszkoszmosz) hamarosan nyilvánosságra hozza terveit. Nem zárta ki, hogy Moszkva az ISS orosz részét egyedül fogja tovább üzemeltetni. Mint mondta, az orosz rész az amerikaitól függetlenül is képes működni, fordítva viszont nincs így.
Az ISS a Mir szovjet űrállomás örököse, 1998 óta kering a Föld körül, és azóta folyamatosan épült ki. Ez volt az eddigi legnagyobb nemzetközi együttműködésben létrejött űrkutatási projekt, amelynek megvalósításában részt vett az orosz (Roszkoszmosz), az amerikai (NASA), az európai (ESA), a kanadai (CSA) és japán (JAXA) űrkutatási hivatal.
Az ukrajnai politikai válság miatt a NASA már korábban részlegesen leállította az együttműködést Oroszországgal, de kivételt tett azoknak a projekteknek - többek között az ISS-nek - az esetében, amelyekben az amerikaiak maguk is érdekeltek.
A legközelebbi közös űrutazás keretében a német Alexander Gerst május 28-án indul az orosz Makszim Szurajevvel és az amerikai Reid Wisemannel az űrállomásra, ahol egy fél évet fognak eltölteni.