Folytatódnak a harci cselekmények Ukrajnában, az EBESZ fegyverszünetet sürget

InfoRádió / MTI
2014. május 6. 20:03
Fegyveres szakadárok megsemmisítettek egy katonai radarállomást kedden a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében, ahol a rendőrség - saját beismerése szerint - már nem ura a helyzetnek. Az EBESZ Bécsben fegyverszünetet sürgetett a május 25-i ukrán elnökválasztásig, Andrej Descsicja ukrán külügyminiszter pedig a nemzetközi közösség segítségét kérte a választás lebonyolításához. Közben amerikai és ukrán sajtóforrások azt közölték, hogy a Krímben a hivatalosan közölteknél jóval kevesebben szavaztak márciusban az Oroszországhoz való csatlakozásra.

A Luhanszk megyei radarállomást mintegy húsz, automata fegyverekkel felszerelt szakadár rohanta le, majd felgyújtotta. A helyi rendőrség kedden nyilatkozatban ismerte el, hogy többé nem ura helyzetnek: a utóbbi napokban sok lőfegyver került a lakosság kezére, amelyekkel már számos rablótámadást, gyilkosságot, rablást és járműlopást követtek el.

Újabb nyolc ember halt meg kedden a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban folyó harcokban, további 16 pedig megsebesült - közölte a novosti.dn.ua donyecki hírportál.

Fegyverszünetet sürget az EBESZ a május 25-i ukrán elnökválasztásig. Didier Burkhalter svájci elnök és külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke Bécsben az Európa Tanács (ET) külügyminiszteri értekezletét követően úgy vélekedett, hogy a jelen körülmények között rendkívül nehéz megtartani a választást.

Andrej Descsicja ukrán külügyminiszter a nemzetközi közösség segítségét kérte a választás megtartásához a bécsi ET-ülés után. "Minden egyes partnerünktől azt kérjük, küldjön nemzetközi megfigyelőket Ukrajnába" - jelentette ki.

Ha nem tartanák meg a májusi elnökválasztást, Ukrajna káoszba süllyedhetne, s még a polgárháború veszélye is fennállna - vélekedett Francois Hollande francia elnök a francia médiának adott nyilatkozatában.

Oroszország csak az ukrán "ellenzék" vezetőinek bevonásával lenne hajlandó részt venni egy újabb genfi négyoldalú találkozón - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Bécsben, az Európa Tanács ülése után. Ukrán kollégája elutasította az oroszbarát szakadár erők bevonását a tárgyalásokba, s az elnökválasztás orosz támogatását szabta Kijev részvételének feltételéül.

Egységesen kell fellépnie az Európai Uniónak Oroszországgal szemben - mondta a német kancellár Berlinben. Angela Merkel hangsúlyozta: az esetleges szankciók eltérő hatással lehetnek az egyes tagállamokra, hiszen csak a földgázellátást tekintve hat tagország 100 százalékban függ az orosz szállításoktól, további 12 ország pedig 50 százalékban.

Az ukrán parlament elutasította a kormány által az ország egységéről javasolt népszavazást. A referendumon az ország területi egysége, a föderalizáció, decentralizáció kérdésére kellett volna válaszolniuk a választóknak. Javaslatát a kormány a kelet- és dél-ukrajnai megyék orosz ajkú többsége iránti engedménynek szánta.

A Krímben a korábban hivatalosan közölteknél jóval kevesebben szavaztak a márciusi népszavazáson az Oroszországhoz való csatlakozásra - állította a Forbes amerikai honlap és a TSZN.Tizsdeny ukrán hírportál, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács honlapjára a napokban feltett, majd onnan gyorsan eltávolított információra hivatkozva. A friss bejegyzés szerint a krímieknek csak 30 százaléka vett részt a referendumon, akiknek a fele támogatta az orosz csatlakozást, azaz a választásra jogosultak csupán 15 százaléka" - írta az ukrán honlap. A hivatalos orosz adatok szerint a referendumon a szavazásra jogosultak 83 százaléka vett részt, és a szavazók 97 százalék támogatta a csatlakozást.

Julija Timosenko volt ukrán kormányfő elleni terrorcselekmény előkészítésével vádolta meg az oroszbarát erőket a politikus korábbi védőügyvédje. Szerhij Vlaszenko azt mondta, hogy az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat (SZBU) hivatalosan is értesítette erről a május 25-ére kiírt ukrán elnökválasztáson jelöltként induló Julija Timosenkót.

A kijevi Razumkov Központ (CR) egy friss felmérése szerint a biztos választók 47,7 százaléka Petro Porosenko független parlamenti képviselőre, 14,8 százaléka pedig Timosenkóra, a Batykivscsina (Haza) párt vezetőjére adná a voksát, ha a közeli napokban tartanák az ukrán elnökválasztást.

A NATO katonai főparancsnoka szerint az orosz hadsereg egységei nem fognak bevonulni Ukrajna keleti részébe, mert Moszkva más eszközökkel is el tudja érni céljait. Philip Breedlove tábornok egy ottawai védelmi konferencián elmondta: biztos abban, hogy különleges orosz egységek már vannak Ukrajnában. Néhány nappal ezelőttig úgy gondolta, hogy a fő erők is bevonulnak, és igyekeznek majd összeköttetést biztosítani Oroszországgal a Krím felé, de most már másképpen vélekedik. "Vlagyimir Putyin elnök el tudja érni céljait Kelet-Ukrajnában úgy is, hogy erőinek soha nem kell átlépniük a határt" - mondta Breedlove. Az amerikai tábornok úgy véli, az orosz vezetés eszközei közé tartozik az ukrán kormány szavahihetőségének megtépázása, a zavargások segítése, illetve megteremteni a hátteret egy olyan szeparatista mozgalom tartós tevékenységéhez, amely biztosítani képes, hogy Oroszország elegendő befolyással rendelkezzen Kelet-Ukrajnában.

Oroszország a következő fél évben várhatóan további jelentős ukrajnai területek felett veszi át az ellenőrzést az ország keleti és délkeleti térségeiben az oroszpárti szeparatisták "belső inváziója" révén - jósolták helyzetértékelésükben londoni stratégiai elemzők. Az Eurasia Group szerint ugyanakkor orosz katonai invázió - bár ennek is megvan a tényleges kockázata - nem valószínű, mivel ez igen magas költségekkel járna, s Vlagyimir Putyin elnök jó eséllyel közvetlen katonai beavatkozás nélkül is el tudja érni ukrajnai céljait.