"Ezen a napon érdemes emlékezni arra, mennyire fontos is volt ezeknek az országoknak a csatlakozása, nemcsak számukra, hanem az unió egészének szempontjából is, mert arra tett képessé minket, hogy kiterjesszük a stabilitást és biztonságot a kontinensen. Hozzájárult a bővítés annak idején a gazdaság fellendüléséhez is" - fogalmazott Barroso.
Hangoztatta, hogy a tagsággal segítették biztosítani a demokrácia, a szabadság és a törvényes rend uralmát sok millió ember számára, akik korábban a Vasfüggöny mögött éltek. "Az uniós csatlakozás emberek milliói számára nyitott utat a jobb jövő irányában" - tette hozzá a bizottsági elnök. Barroso szerint reálisan szemlélve tíz év elmúltával az EU erősebb, gazdagabb és biztonságosabb lett mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális értelemben.
José Manuel Barroso és Stefan Füle bővítési biztos közleményt is kiadtak a témában, és ebben felsorolták, milyen konkrét előnyökkel jár a tíz évvel ezelőtti bővítés. Megemlítették, hogy az elmúlt évben az EU a világ összesített bruttó jövedelmének 23 százalékát adta, 13 ezer milliárd euróval. A közös energia-, közlekedési, bevándorlási, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági stratégia révén - amelyet a folytatódó bővítési folyamatnak köszönhetően az EU bizonyos mértékig határain kívül is érvényesíteni tud - javultak az emberek életkörülményei. A demokrácia és szabadságjogok kiterjesztésével - amely szintén érvényes a bővítési folyamatba bevont, de még nem csatlakozott országokra is - az unió biztonságosabb lett, csökkent a "határokon átnyúló" bűnözés.
A régi és az új tagok közti kereskedelem háromszorosára, az új tagok egymás közti kereskedelme tíz év alatt ötszörösére emelkedett. 2008-ig Kelet- és Közép-Európa gazdasági növekedése átlagban elérte az évi 4 százalékot, és becslések szerint ebből 1,75 százalék az uniós csatlakozásnak köszönhető. Fél százalékpontot jelentett a bővítés az EU régebbi tagállamainak is. A bővítés óta duplájára emelkedett az unión kívülről érkező közvetlen befektetés is.
A balti országok a "több Európa" mellett voksoltak
Az európai uniós intézmények jogkörének bővítéséről, illetve a tagállamok mozgásterének megőrzéséről az integrációban régóta folytatott vitában a balti államok egyértelműen a "több Európa" mellett foglaltak állást - mondta Meisel Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója az MTI-nek. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos munkatársa emlékeztetett arra, hogy Észtország, Lettország és Litvánia függetlenné válása óta társadalmi konszenzus övezte azt a törekvést, hogy mielőbb csatlakozzanak a nyugati integrációs szervezetekhez. Ennek része volt az uniós csatlakozás, majd a belépés az euróövezetbe - fűzte hozzá.
A kutató kiemelte: a válság alatt és után óriási erőfeszítések, megszorítások árán sikerült stabilizálni a balti államokban az államháztartást, leszorították az inflációt, így Észtország, majd Lettország teljesíteni tudta az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciafeltételeket, Litvánia előtt pedig nagy eséllyel jövőre nyílik meg az euróövezeti csatlakozás lehetősége. Hozzátette: a balti államok a skandináv pénzügyi segítségnyújtáson kívül számíthattak az Európai Beruházási Bankra is - jegyezte meg, hozzátéve: az uniós strukturális alapok és a kohéziós alap forrásait is hatékonyan használták a válságkezelés idején.
Szlovénia: az eufóriától a csalódottságig
Várhatóan a legtöbb szlovén nem bont pezsgőt az európai uniós csatlakozás tizedik évfordulójának tiszteletére, az egy évtizeddel ezelőtti eufóriából ugyanis mára szinte már semmi nem maradt. A kétmilliós ország 1991-től, vagyis a volt Jugoszláviától való elszakadásától kezdve az európai közösség része akart lenni, így nem meglepő, hogy 2003-ban a népszavazáson az uniós csatlakozásra a lakosság 90 százaléka mondott igent. Az akkori várakozások többsége azonban még mindig nem valósult meg, így mára az EU támogatottsága 50 százalék alá esett.
Igaz, a volt jugoszláv tagköztársaság az újonnan csatlakozott országok közül elsőként vezette be az eurót 2007-ben, a vásárlóerő azonban az európai uniós átlag alatt maradt. Az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) például 2004 és 2012 között - a pozitív kilengések után - az EU-s átlag 87 százalékáról 79 százalékra esett. A csatlakozást követően Szlovénia látványos fejlődésbe kezdett. 2004 és 2008 között soha nem látott gazdasági növekedésről számoltak be a jelentések, 2007-ben rekordnagyságú, 7 százalékos volt a növekedés, 2008-ra pedig a GDP elérte az uniós átlag 91 százalékát. Ekkor azonban jött a világgazdasági válság.
Az ország jelenlegi helyzetéért azonban gazdasági szakértők szerint nem pusztán a válság tehető felelőssé, hanem az is, ahogyan az európai "elit" kezelte ezt a krízist. Szerintük Európa most két részre osztható: a gazdag központra és a szociálisan nehéz helyzetben lévő perifériára, amelyet szimbolikus értelemben Görögország képvisel. A szlovén szakértők szerint azonban az úgynevezett európai elit már Szlovéniát is ehhez a perifériához sorolja, ami jól mutatja, hogy a korábban az európai sikertörténetként tolmácsolt szlovén integráció megbukott, valamint ékes bizonyítéka annak is, milyen vékony vonal választja el egymástól "a koldust és a királyfit".
Janez Potocnik - az EU jelenlegi szlovén környezetvédelmi biztosa, aki hazája uniós tárgyalásait vezette - a szlovén hírügynökségnek adott interjújában kiemelte: Ljubljanának is rá kellett jönnie, hogy az EU-tagság nem jelent automatikusan jólétet is. Lengyelország: a mérleg a kormány és a lakosság szerint is pozitív
Lengyelország csatlakozása az Európai Unióhoz jó választásnak bizonyult, amelynek aligha volt alternatívája - jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök, elindítva április 22-én a tízéves jubileummal kapcsolatos kormányzati kampányt. Úgy értékelte, hogy az EU-tagság "abszolút és végre pozitív" fordulatot jelentett Lengyelország történetében. Felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozás óta 49 százalékkal nőtt a lengyel GDP, amely a globális gazdasági válság időszakában, 2008 és 2013 között is 20 százalékkal emelkedett.
A CBOS közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a lengyelek 89 százaléka támogatja az EU-tagságot. Ez a legmagasabb arány 2007 óta. Az ellenzők részaránya 7 százalékra csökkent, míg a bizonytalanoké 4 százalék. A CBOS szerint az EU-barát érzelmek erősödéséhez minden bizonnyal hozzájárultak a legutóbbi ukrajnai események.
Csehország: Megosztott az EU-val kapcsolatban a cseh politika
Megosztott a cseh politikai elit az Európai Unióval kapcsolatban. Jelképes bizonyítéka ennek, hogy bár Csehország 2004 májusában lett tagja a szervezetnek, az ország legfőbb hivatalában, a prágai Hradzsinban az uniós zászlót csak 2013 tavaszán vonták fel, azt követően, hogy az "euroszkeptikus" Václav Klaust az "eurooptimista" Milos Zeman váltotta fel az államfői bársonyszékben.
Az uniós csatlakozást a jobboldal (polgári demokraták) és a baloldal (szociáldemokraták) egyaránt támogatta, bár eltérő indoklással, érveléssel. A tíz évnyi tagság mérlegének politikai értékelése is eltérő. "Belépésünk az EU-ba többet jelentett, mint egy közös piachoz és pénzügyi rendszerhez való csatlakozást. Lényegében egy családhoz csatlakoztunk, amelynek elfogadtuk szabályait, viselkedését és kultúráját" - jelentette ki Zeman április közepén a csatlakozás 10. évfordulója kapcsán egy lapinterjúban.
Elődje, Klaus ezt másképp látja: a csatlakozással teljesült a csehek óhaja, hogy visszatérjenek Európába. Ugyanakkor ismét olyan társadalmi kapcsolatrendszerbe léptek be, amely képtelen tanulni hibáiból, s ezzel nagyon hasonlít a kommunizmusra. "Nincs mit ünnepelni" - szögezte le Klaus az évfordulón.
"Csehország csatlakozása az EU-hoz az állam egészének korszerűsítését eredményezte" - állítja Bohuslav Sobotka szociáldemokrata kormányfő.
Az uniós tagság tíz éve alatt Prága 342,8 milliárd koronát fizetett be a közös kasszába, ahonnan 676,2 milliárd koronát kapott. Az EU egy évtized alatt összesen 333,4 milliárd koronával (3772 milliárd forint) támogatta Csehországot. "Csak 2013-ban, ha Csehország nem lett volna az EU tagja, a GDP 2,6 százalékkal lett volna alacsonyabb, a munkanélküliség pedig 1,5 százalékkal magasabb" - érzékeltette az uniós tagság előnyét Tomás Prouza európai integrációért felelős államtitkár.
Túlnyomó többségében kedvező változásokat hozott az EU-csatlakozás Szlovákiának
Bár Szlovákia számára az ország tíz évvel ezelőtti európai uniós csatlakozásának zömében pozitív hozadékai voltak, és a csatlakozást a közvélemény is jó döntésként értékeli, a szlovákiai átlagpolgár számára ma is meglehetősen "messze van" Brüsszel, ami az EU-s döntéshozatal iránti érdektelenségben mutatkozik meg leginkább.
Az elemzők túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy amennyiben Szlovákia tíz évvel ezelőtt az unión kívül maradt volna, ma politikai szempontból ingatagabb, gazdasági szempontból pedig egyértelműen rosszabb helyzetben lenne. Így vélekedik az átlagpolgár is, amit az is mutat, hogy az uniós tagságnak a lakosság körében mért támogatottsága, amely a csatlakozás előtti felmérésekben 70 százalék körüli volt, az elmúlt tíz évben érdemben nem változott.
A csatlakozás megítélését jól mutatja a Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) egyik felmérésének eredménye, amelyben a megkérdezettek közel hatvan százaléka, a legpozitívabb történelmi események közé sorolta az ország EU-belépését, s így azt nagyobb arányban ítélték jónak, mint az önálló Szlovákia 1993-as létrejöttét.
Az országban az unióból való kilépést zászlajára tűző radikális euroszkepticizmus politikai megjelenése nem számottevő. Szakértők szerint a szlovákiai átlagpolgár jellemzően haszonelvű politikai hozzáállása miatt amíg az országban a gazdasági helyzet nem romlik jelentős mértékben, addig az euroszkepticizmus térnyerésének nincs is nagy valószínűsége.