Uniós külügyminiszterek további eszkalációként értékelik az ukrajnai eseményeket

InfoRádió / MTI
2014. április 14. 14:15
Ukrajnáról, Szíriáról és Bosznia-Hercegovináról tanácskoznak hétfő ülésükön Luxembourgban az Európai Unió külügyminiszterei.

A tanácskozásra érkezve Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője elmondta: egyre nagyobb aggodalom övezi Oroszország lépéseit Ukrajna keleti részén. Ashton arra az álláspontra helyezkedett, hogy a héten, a genfi négyoldalú találkozón módot kell találni a válság enyhítésére, és olyan megoldást kell találni, amely Ukrajna egészére nézve megnyugtató.

Didier Reynders belga külügyminiszter arról beszélt, hogy jelenleg Kelet-Ukrajnában ugyanaz történik, ami korábban a Krímben.

"Észhez kell téríteni Moszkvát, ha ehhez újabb szankciók kellenek, hát legyen. Meg kell mutatnunk, hogy határozottak vagyunk, hogy Ukrajnának lehetővé kell tenni, hogy a saját útját járja" - közölte Reynders.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét adó Görögország külügyminisztere, Evangélosz Venizélosz szavai szerint az uniós álláspont világos és határozott: tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, az államok területi egységét és szuverenitását, emellett pedig a válság enyhítésére van szükség, mindenki számára elfogadható diplomáciai, politikai megoldást kell találni.

Frans Timmermans, a holland diplomácia vezetője a kelet-ukrajnai helyzettel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy ami úgy nyerít, mint egy ló, és úgy is néz ki, mint egy ló, az minden valószínűség szerint ló is. Arra a kérdésre, hogy ha a történtek további eszkalációnak tekinthetők, miért nem lépteti érvénybe az EU a széles körű gazdasági szankciókat Moszkvával szemben, Timmermas úgy válaszolt, hogy arra Európának is fel kell készülnie. Úgy vélte továbbá, hogy még a szankciók második köre, a célzott intézkedések, vagyonbefagyasztás és vízumtilalom jelentette eszközök sem merültek ki.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint Oroszország saját maga ellen vezet be szankciókat az ukrajnai beavatkozással, amely miatt zuhan a moszkvai tőzsdén jegyzett papírok értéke, és menekül a tőke az országból.

William Hague brit külügyminiszter érkezésekor úgy értékelte, hogy az elmúlt 48 órában történtek egyértelműen a válság eszkalációjának tekinthetők, és alig férhet kétség ahhoz, hogy a jól felszerelt fegyveresek összehangolt akciója mögött Oroszország áll, és "szemernyit sem hiteles", ha Moszkva tagadja ezt. Ami történik, az Ukrajna szuverenitásának további durva, szándékos és előre megfontolt megsértése - jelentette ki Hague.

Carl Bildt, a svéd diplomácia vezetője úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy az orosz stratégia Ukrajna destabilizálását célozza. Bildt három pontban foglalta össze az Oroszországgal szemben támasztott elvárásokat: vissza kell vonni a katonai erő alkalmazására adott törvényhozási felhatalmazást, Moszkvának fel kell hagynia a középületeket elfoglaló szeparatisták támogatásával, és vissza kell vonnia csapatait az ukrán határ közeléből.

Ennek fontosságát a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski is hangsúlyozta, aki emellett arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak fel kell gyorsítani az energiaunió létrehozását, mert szerinte ez amúgy is mindenkinek az érdekében áll. Ezzel összefüggésben említést tett arról is, hogy megfontolandó, hogy a kereskedelem kérdéseihez hasonlóan az Európai Bizottság a gázvásárlások terén is felléphessen a tagállamok nevében.

"Szükségünk van az orosz gázra, Oroszországnak pedig a mi pénzünkre van szüksége" - érzékeltette a két fél egymásra utaltságát Sikorski.

A külügyminiszterek mai ülésükön várhatóan jóváhagyják a március elején bejelentett uniós támogató csomag több elemét, amelyek kiegészítik a korábban elfogadott, de még nem folyósított 610 millió eurós uniós segítségnyújtást Kijevnek, emellett pedig a novemberig szóló kereskedelmi kedvezmények megadásáról is döntenek.