Előző nap a kijevi törvényhozásban Ruszlan Kosulinszkij Szabadság (Szvoboda) párti parlamenti alelnök, a nyelvtörvény kidolgozásával megbízott parlamenti munkabizottság vezetője beszámolt a testület tevékenységéről. Bejelentette, hogy a testület befejezte a munkát, és az új jogszabály tervezetét megküldik a Velencei Bizottságnak. Ezt követően szót kért Gajdos István is, a munkabizottság tagja, aki ellentétes véleményt fogalmazott meg.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a testület nem végezte el a munkáját.
"Két lehetőséget vázoltam fel. Az egyik az, hogy függesszük fel a munkabizottság tevékenységét addig, amíg jobb idők nem jönnek, amikor adottak lesznek a feltételek ahhoz, hogy az új nyelvtörvény kimunkálása során figyelembe vegyék az ukrajnai társadalom széles rétegeinek elvárásait, a hazai és a nemzetközi szakértők véleményét. Másik lehetőségként azt említettem, hogy folytassa ugyan munkáját a testület, de ennek tagjai legyenek készek a kompromisszumra, ne szűkítsék az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogait" - tájékoztatott Gajdos István.
Kiemelte, hogy a munkabizottságban nem fogadták el a tervezetet, így azt nem küldhetik meg véleményezésre a nemzetközi testületeknek.
A parlamenti képviselő úgy véli, hogy sok még a teendő a tervezet kapcsán. "Például minden előzetes ígéret ellenére egyelőre nem vették figyelembe az ukrajnai kisebbségek, így a magyar, a román, a bolgár és más közösségek javaslatait. Pedig a nemzetközi szervezetek is rámutattak arra, hogy minden nemzeti kisebbség érdekeit figyelembe kell venni az új jogszabály kidolgozása során" - fűzte hozzá.
Kosulinszkij tájékoztatott arról, hogy a bizottságban döntés született arról, hogy a jogszabály kidolgozásának alapjául a Leonyid Kravcsuk volt ukrán államfő vezetésével kidolgozott törvénytervezetet veszik alapul.
Gajdos István az MTI-nek egy korábban adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a Kravcsuk-féle tervezet visszalépést jelent a jelenleg hatályos jogszabályhoz képest, főként azért, mert a mostani 10-ről 30 százalékra emelné a kisebbségi nyelv használatának küszöbét egy településen belül, és a nyelvhasználati jog megyei és járási szintre már nem terjedne ki.