A félsziget mintegy 60 százalékét kitevő orosz népesség egyöntetű örömével szemben a krími tatárok félnek, hogy az orosz fennhatóság a félelemmel teli szovjet időket hozza vissza.
A krími tatárok nem tömbben, hanem szétszórtan élnek a félszigeten. Az MTI tudósítója a krími tatár kánság 15. században alapított egykori központjában, Bahcsiszerájban találkozott helyi krími tatár lakosokkal.
A második világháború végén a kollektív bűnösség elve alapján Közép-Ázsiába kitelepített krími tatárok tömegesen az 1980-as évek végétől kezdtek visszaköltözni hazájukba. Önkényes területfoglalásokba és házépítésekbe kezdtek, hevenyészett házsoraik láthatók - a főváros, Szimferopol külterületeihez hasonlóan - Bahcsiszeráj hatodik mikrokerületében, ahol ezernél több család él, néhány éve új mecsetet is emeltek. Aszfaltút nincs a házak között, de a közműveket az ukrán kormány néhány éve bevezette az utólag törvényesített építkezéseknél.
Az alacsony, kerek arcú, világos szemű és bőrű Musztafa és a magas, sötét hajú, szemű és bőrű, vastag szemöldökű Zamir elmondta, hogy népük elítéli a félsziget erőszakos orosz megszállását, egyértelműnek látják, hogy agresszió történt. (Elmondták, hogy a krími tatárok nem egységes küllemű nép, a félszigeten az évszázadok során sok nép megfordult, és ezt tükrözi sokszínűségük.)
"Az oroszok a referendumra hivatkoznak, de azt fegyverek árnyékában és visszaélések közepette tartották meg" - jelentette ki Zamir, aki katonaként szolgált Magyarországon, Esztergomban.
Musztafa emlékeztetett arra, hogy a népszavazáson nem voltak jelen hivatalos megfigyelők, és a - hivatalosan közölt - 83 százalékos részvételi arányt képtelenségnek nevezte. Azt mondta, a referendum után a televízióban például azt közölték, hogy Szevasztopolban 123 százalékos volt a részvétel, az adatot persze később korrigálták. Szerintük bizonyíték van arra, hogy voltak, akik különböző szavazóhelyeken háromszor is leadták voksukat.
Elmesélte, hogy amikor a megszállás megkezdődött, és az oroszországi katonák megjelentek a félszigeten, 83 éves nagybátyja állítólag életében először könnyekben tört ki, és azt mondta, "most ti is meglátjátok, amit mi láttunk". Az 1944-es kitelepítésre utalt. "El tudja képzelni, milyen, amikor közlik, hogy 15 perce van elhagyni a lakhelyét?" - kérdezte Musztafa.
"Attól nem félünk, hogy megint kiköltöztetnek bennünket, és ha kell, bár fegyvereink nincsenek, bármi áron megvédjük a házainkat" - közölte Musztafa. Szavaikból kiderült, hogy az elmúlt hetek szerintük hazug orosz propagandája után nem hisznek a krími tatároknak tett moszkvai ígéreteknek. Azt mondták, egy szó sem volt igaz például abból a szólamból, hogy a Krímben élő oroszokat bármilyen fenyegetéssel szemben meg kellett védeni, "senki nem fenyegette őket, és semmiféle provokátorok nem jöttek ide Nyugat-Ukrajnából".