Világháborús áldozatok előtt tisztelgett az amerikai elnök Belgiumban

InfoRádió / MTI
2014. március 26. 13:12
Az első világháborúban meghalt amerikai katonák emléke előtt tisztelgett szerda délelőtt a belgiumi Waregemben Barack Obama amerikai elnök.

Obama Fülöp belga királlyal és Elio di Rupo belga miniszterelnökkel együtt koszorút helyezett el a nyugat-flandriai kisvárosban található temetőben, amely az egyetlen Belgiumban, ahol az első világháborúban meghalt amerikai katonák nyugszanak.

Barack Obama a koszorúzást követően arról beszélt, hogy az első világháborúban Belgiumtól Amerikáig és Ausztráliától Kanadáig minden ország több százezer fiatalt veszített el, akiket a lövészárkokban, ha nem is beszélték ugyanazt a nyelvet, az akarat kötött össze, hogy harcoljanak, és ha kell meghaljanak azért a szabadságért, amelyet mi, utódaik évezhetünk.

"Lehetetlen nem megdöbbenni attól a mélységes áldozattól, amelyet ők azért hoztak, hogy mi ma itt állhassunk" - jelentette ki az amerikai elnök.

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy Belgium és Amerika szövetsége azóta is kitart, és ennek köszönhetően ma olyan békében és jólétben élhetünk, amelyet a 100 évvel ezelőtt elesettek el sem képzelhettek.

Az első világháború tanulságai az amerikai elnök szerint a mai napig érvényesek, mindkét ország részt vesz a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésében. Azt hittük, azokat a fegyvereket, amelyeket ezeken a harcmezőkön is bevetettek, a történelemkönyvekbe száműztük - mondta Barack Obama, aki azt is hozzátette: a civilizált világban nincs helyük ilyen fegyvereknek. A Belgiumban elesettek Obama szerint arra emlékeztetnek: az elért eredményeket nem szabad természetesnek tekinteni, állandóan meg kell erősítsük elkötelezettségünket a béke mellett, amely az óceánon keresztül is összeköt bennünket.

Fülöp, a belgák királya kijelentette: országa mindig hálás lesz azoknak, akik életüket adták a szabadságért.

A belga király rámutatott, hogy egyetlen olyan ár van, amelyet egyetlen ország sem fizethet meg a békéért, és ez a saját önbecsülése. Ez vezette dédnagyapját, I. Albertet is, aki visszautasította a (német) császár ultimátumát, és kiállt Belgium semlegessége mellett.

Az első világháborút Fülöp szerint számos változás és reform követte, ám a minden háborúnak véget vetni hivatott háborút még brutálisabb pusztítás, az egész világot elborító második világháború és a holokauszt követte.

"Országaink kemény leckét kaptak abból, hogy a nemzeti szuverenitás gyorsan eléri határait, ha állig felfegyverzett ellenféllel találja magát szemben, amely nem tartja tiszteletben a szuverenitást" - hangoztatta az uralkodó.

Rövid beszédében a király arra is kitért, hogy a világ békeszerető nemzeteinek vállvetve kell terjeszteniük a jogállamiság, az emberi jogok és egymás tiszteletben tartásának elvét. A háború ellen ez a legerősebb bástya - szögezte le Fülöp.

Elio di Rupo belga kormányfő egész Belgium nevében köszönetet mondott azért, hogy amerikai katonák az életüket adták az első világháborúban Belgiumért.

Di Rupo egyúttal ígéretet tett, hogy Belgium mindörökké megőrzi azok emlékét, akik az ország területén veszítették életüket a háborúban.

"Ezt sosem feledjük" - húzta alá Di Rupo, aki szerint az Egyesült Államok és Belgium értékei azonosak: a szabadság, a demokrácia és a fejlődés, amelyekért keményen meg kellett küzdeniük. Di Rupo egyúttal figyelmeztetett: le kell vonni a 100 évvel ezelőtti háború tanulságait, és meg kell akadályozni újabb konfliktusok kirobbanását. Aki figyelmen kívül hagyja a múltat, az félő, hogy megismétli azt - hangsúlyozta a belga kormányfő.