A rendezvényen 53 ország és négy nemzetközi szervezet képviselteti magát, az országok részben állam-, illetve kormányfői szinten. Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli.
Hágában tartózkodik Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök - ők már külön kétoldalú megbeszélést is folytattak egymással -, valamint David Cameron brit miniszterelnök, aki újságíróknak nyilatkozva leszögezte: most már biztos, hogy idén nem lesz G8-as csúcstalálkozó Oroszországban.
A világ hét vezető ipari hatalma (G7) a Krím annektálása miatt zárkózik el attól, hogy a csoportosulás eddigi nyolcadik résztvevője, Oroszország G8-as formátumban csúcstalálkozót szervezzen számukra idén Szocsiban. A hágai "atomcsúcson" részt vevő G7-es vezetők hétfő este külön megbeszélést tartanak.
Ettől a megbeszéléstől amerikai részről azt várják - közölte Ben Rhodes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes -, hogy a résztvevők világos figyelmeztetést intézzenek Oroszországhoz. Amerikai álláspont szerint nem adottak az alapok a G7-országok számára az Oroszországgal való együttműködéshez mindaddig, amíg Moszkva megsérti a nemzetközi jogot.
A hatalmas biztonsági intézkedések által kísért hágai monstre eseménysorozat a hétfő délutáni hivatalos megnyitó, majd az azt követő, több órás zárt ülés után este Vilmos Sándor holland király állami bankettjével folytatódik. A résztvevők kedden fejezik be hágai tanácskozásukat.
Az eredetileg kidolgozott napirend azonban - ha nem is a hivatalos programpontok szintjén, az érdeklődés súlypontját illetően mindenképpen - módosult, és szinte minden előzetes nyilatkozat az ukrajnai fejleményekről szólt.
Traian Basescu román államfő - még Bukarestből való elindulása előtt - arról beszélt, hogy az orosz magatartás miatt az új helyzethez kellene igazítani, át kellene csoportosítani a NATO rendelkezésére álló katonai erőforrásokat.
A Hágába való megérkezés után nem csupán Barack Obama és Hszi Csin-ping tartott külön kétoldalú találkozót, hanem számos más vezető is. Így például Abe Sindzó japán és Matteo Renzi olasz miniszterelnök, akik a megbeszélés után közölték, hogy együtt fognak működni egymással a Krím orosz bekebelezése ügyében. Hogy miben áll közelebbről ez az együttműködés, nem részletezték.
A japán kormányfő Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel is tárgyalt - Kazahsztán kulcsszerepet játszik a Moszkva által összefogni kívánt "eurázsiai" együttműködésben -, és japán tisztségviselők szerint ígéretet tett arra, hogy Japán közreműködik a közép-ázsiai ország mezőgazdaságának fejlesztésében.
Pak Gun Hje dél-koreai elnök ugyanakkor azzal érkezett Hágába, hogy a megnyitón felszólította a nemzetközi közösséget, tegyen erőfeszítéseket az észak-koreai atomfegyverkezési program megállítása érdekében.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár - nyilvánvalóan érzékelve, hogy az ukrajnai válság óhatatlanul elvon valamelyes figyelmet a globális nukleáris biztonság kérdésköréről - megnyitó beszédében figyelmeztetett: nagy baj lenne, ha az Ukrajnával kapcsolatos események nyomán megerősödne egyes országokban az atomfegyver megszerzésének a vágya. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy az atomhatalmak által a nem atomhatalmak számára nyújtott biztonsági garanciáknak eleget kell tenni.
A világszervezet vezetője ezzel arra utalt, hogy a Szovjetunió széthullása után Ukrajna úgy egyezett bele a területén található nukleáris fegyverek Oroszországba történő átszállításához - vagyis mondott le az atomhatalmi pozícióról -, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az 1994-es budapesti memorandumban garantálta Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi épségét.