Valentinyi Ákos, az EEAG elnöke, a Cardiff University professzora, az MTA kutatója elmondta: a növekedéshez - négy év után először - jelentősen hozzájárulnak majd a fejlett országok, Nyugat- és Közép-Európa, valamint Észak-Amerika. A növekedés azonban heterogén: az Egyesült Államok több mint 2,5, Kína 7,5, Japán 1,5, Európa pedig 1,2 százalékkal bővül.
Az európai növekedés egyik motorja a beruházások bővülése lesz, ami jelzi a bizalom visszatérését. A növekedés azonban törékeny, nagy a heterogenitás az egyes államok között: míg a centrum országainak kilátásai javultak, a periféria országaié alig.
A magyar növekedés 2014-ben várhatóan meghaladja majd az EU-átlagot, de elmarad több régiós versenytársétól, többek között a lengyelétől és a románétól.
Az EEAG szerint az eurózóna perifériájának országaiban a költségvetési megszorításoknak nem volt alternatívája, s a recessziót elsősorban nem ezek okozták, hanem az alkalmazkodás, amelynek során a periféria gazdaságai a válság előtti buborékra épülő fenntarthatatlan növekedési pályáról egy fenntarthatóra állnak át - ismertette Valentinyi Ákos.
A tagállamok közötti kohézió, valamint a fiskális és szabályozási fegyelem alapvetően fontosak Európa számára. Svájc jó példája annak, miként lehet a regionális különbségek elfogadása mellett is fenntartani a kohéziót a régiók között. A svájci gazdasági intézményrendszer egyik sarokköve, hogy sem a kantonokat, sem a városokat nem menti meg a szövetségi kormány, ha felelőtlenül gazdálkodnak. Ennek fegyelmező ereje miatt ritka a felelőtlen gazdálkodás.
John Drifill, a Birkbeck College, University of London professzora elmondta: vannak már tőkehiányok az euróövezet bankjaiban, amit rendezni kell, mielőtt az európai bankunió kialakul, különben az valóban az északról délre áramló pénzek eszköze lesz. 50-től akár 600 milliárd euróig terjedő tőkehiányt lehet találni. Az örökölt problémák költségét természetesen az egyes tagállamoknak kell majd viselniük - fűzte hozzá.