Inforádió

Meghallgatom Élő adás

A daytoni megállapodás felülvizsgálatának lehetőségei

Inforádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Catherine Ashton szerdai szarajevói látogatásának hírére ismét a figyelem középpontjába került a boszniai sajtóban a daytoni megállapodás felülvizsgálatának problémaköre, illetve a közigazgatási határok újrarendezése Bosznia-Hercegovinában.

Az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta részében több mint egy hónapja tartó tüntetések miatt egyre többen azt hangoztatják, hogy szükség van egy úgynevezett Dayton 2 konferenciára, illetve megállapodásra.

1995. november 21-én az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezetői keretmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, de rendelkeznek a teljes államra vonatkozó vezetéssel is.

Az óriásira duzzadt államapparátus hatékony működése érdekében új államberendezkedést szorgalmazott a közelmúltban Stjepan Mesic volt horvát elnök, amikor azt mondta, hogy Bosznia-Hercegovina néhány többnemzetiségű kantonból álló állam lehetne. Ezeket egy központi hatalom fogná össze, amelyben egyenlő arányban lennének jelen a három államalkotó nemzet - a szerb, a horvát és a bosnyák - tagjai, de nem zárnák ki azokat sem, akik más nemzethez tartoznak.

Mesic elképzelésével egyetért Bakir Izetbegovic, a Bosznia-hercegovinai államelnökség bosnyák tagja is. Szerinte - amennyiben egy ilyen terv megvalósul - nem lesznek olyan területi egységek, amelyekben egyik nemzet a többi felett "uralkodhat", mint ahogyan az most szerinte a boszniai Szerb Köztársaságban van.

Milorad Dodik, a főleg szerbek lakta országrész elnöke hétfőn Moszkvában kijelentette: egyelőre tiszteletben tartja a daytoni megállapodást, mert nem akarja, hogy úgy tartsák számon, mint azt a politikust, aki felborította az egyezményt, de amennyiben tűrhetetlenné válik a helyzet, a boszniai Szerb Köztársaságnak törvényes joga lesz kérni a függetlenedését.

Dodik korábban arról is beszélt, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok nem teszik lehetővé egy "második daytoni konferencia" megszervezését, Mesic javaslatára pedig úgy reagált, hogy az 1995-ös megállapodás alapvető problémája az, hogy soha nem hajtották végre az abban foglaltakat, hanem azonnal megszegték azokat.

Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) elnevezésű, non-profit kutatói és politikai intézet vezetője szerint sem reális az, amit Mesic javasol. Szerinte azzal, hogy új államberendezkedést hoznának létre, több tízezer ember válna munkanélkülivé, alkalmazásukra pedig a bezárt intézmények helyett újakat kellene létrehozni, ez pedig ismét működésképtelenné tenné az államapparátust.

Az ország működésének "bénultságát" bizonyítja az is, hogy a pártok, illetve a hatalom különböző szintjeinek vezetői képtelenek megállapodásra jutni az úgynevezett Sejdic-Finci-ügyben, annak rendezése nélkül azonban lehetetlen az ország európai integrációja is.

Dervo Sejdic és Jakob Finci boszniai roma, illetve boszniai zsidó férfi 2006-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal a panasszal, hogy országuk alkotmánya másodrendű állampolgárnak minősíti őket. Az alkotmány ugyanis megkülönbözteti a három "államalkotó" népcsoportot, a bosnyákokat, a horvátokat és a szerbeket, valamint az "egyéb" népcsoportokat. Azok, akik nem az államalkotó népcsoport tagjai, nem kerülhetnek be a törvényhozásba. A strasbourgi bíróság 2009-es ítéletében Sejdicnek és Fincinek adott igazat, az EU pedig azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy törölje el a diszkriminációt.