A krími parlament EBESZ-megfigyelőket hívott a függetlenségi népszavazásra

InfoRádió / MTI
2014. március 10. 21:16
A Krími Autonóm Köztársaság hivatalosan felkérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra - jelentették hétfőn orosz hírügynökségek.

A RIA Novosztyi szerint a meghívót a krími oroszbarát parlament kézbesítette az EBESZ soros svájci elnökségének.
Az EBESZ katonai megfigyelői az utóbbi napokban többször hiába próbálkoztak bejutni a félszigetre, az ellenőrző pontokon tartózkodó katonák nem engedték be őket a félszigetre.

Jacenyuk az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul a Krím félsziget ügyében

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök csütörtökön felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Krím félszigeten kialakult helyzet ügyében - idézte a kormányfő szavait az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

A hírügynökség tájékoztatása szerint Jacenyuk azt mondta Kijevben újságíróknak, hogy az Ukrajnához tartozó félszigetet megszálló Oroszország alá akarja aknázni a nemzetközi biztonság alapjait, és felül akarja vizsgálni a második világháború eredményeit.

Nem próbálkoznak többször bejutni a Krím félsziget belsejébe a nemzetközi megfigyelők

A Krím félsziget helyett Kelet-Ukrajnában folytatódhat a nemzetközi fegyverzetellenőrök tevékenysége - közölte a Honvédelmi Minisztérium hétfő este az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az autonóm köztársaság határán az - el nem ismert - krími kormány öt ellenőrzési pontot állított fel, amelyen keresztül közúton be lehet jutni a félsziget belsejébe. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőit vasárnapig négy pontról fordították vissza. A megfigyelők hétfőn úgy döntöttek, hogy nem próbálkoznak tovább.

Az EBESZ-tagországok megfigyelőinek kiküldését Ukrajna kérte. Most a nemzetközi megfigyelők ukrajnai jelenlétének mandátumát és feladatát is módosítják. A kontingenst arra kérik, hogy - március 16-ig szóló mandátumával - Ukrajna keleti és déli részén folytassa tovább a tevékenységét. Ezt a felkérést jelenleg 11 EBESZ-tagállam támogatja, a teljes létszám kedden dől el.

A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, a Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. Ez az első eset, hogy az EBESZ-tagországok ilyen missziót hajtanak végre az egyezmény idézett részére hivatkozva.

Egy ukrán tisztségviselő szerint tüzet nyitottak orosz katonák egy krími támaszponton


Automata fegyverekből tüzet nyitottak hétfőn orosz katonák a Krím félszigeten, egy ukrán haditengerészeti támaszpont elfoglalása során - jelentette az Interfax hírügynökség egy ukrán tisztségviselőt idézve.

Az ukrán haditengerészet gépkocsizó zászlóaljának névtelenül nyilatkozó tisztségviselője szerint a Bahcsiszaraj közelében található katonai bázisra helyi idő szerint nem sokkal délután két óra után törtek be orosz egyenruhások, akik elvették az ott tartózkodó ukránok mobiltelefonjait, valamint megpróbálták birtokba venni a támaszponton lévő járműveket is. Az akció során egyik ukrán katonának sem esett bántódása.

A bázis parancsnoka tárgyalásos úton igyekezett megakadályozni a támaszpont orosz megszállását. A történtekkel kapcsolatban további részletekről egyelőre nem tudni.

Az orosz erők már számos ukrán katonai létesítmény felett átvették az ellenőrzést a fekete-tengeri félszigeten, de fellépésük során eddig egyszer sem adtak le lövéseket.Behívják az ukrán hadseregbe a képzett hadköteleseket Lemberg megyében

Megkezdték a fegyveres erőkben alkalmazható képzettséggel rendelkező hadköteles férfiak behívását az ukrán hadseregbe Lemberg (Lviv) megyében - közölte hétfőn Olekszandr Poronyuk alezredes, az ukrán haderő nyugati műveleti parancsnokságának sajtószóvivője.

A zik.ua lembergi hírportál érdeklődésére, miszerint a nyugat-ukrajnai megyében hadköteles férfiak címére katonai behívók érkeznek azzal, hogy úti csomaggal jelenjenek meg a megjelölt gyűjtőhelyen, a sajtótiszt elmondta: az Ukrajnát érő külső katonai fenyegetés miatt vált szükségessé a hadkötelesek behívása a fegyveres erők kötelékébe, ami Lemberg megyét is érinti. "Valóban kapnak behívót a hadkötelesek, de elsősorban azok, akik katonaviseltek, azaz korábban szolgáltak a fegyveres erőknél, rendelkeznek katonai tapasztalattal, és - ami a legfontosabb - olyan szakmai képzettségük van, amiből hiány van a hadseregben" - tette hozzá, megjegyezve, hogy jelenleg folyik az ilyen jellegű humán erőforrásnak a felmérése, hogy szükség esetén azt a haza védelmére lehessen hasznosítani.

Az alezredes azt is elmondta, hogy a behívottakat besorozzák a hadseregbe, majd különböző katonai egységekbe irányítják őket, ahol harci és egyéb kiképzést kapnak, és felkészülnek a szolgálatra. Arra a kérdésre, hogy a Lemberg megyében behívottakat átvezényelhetik-e Ukrajna más régióiba, Poronyuk kifejtette: a hadsereg az egész országot lefedő rendszer, "a katonának oda kell mennie, ahová a haza küldi".

Légi felderítő gépeket küld Lengyelország és Románia fölé a NATO

AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében - közölte hétfőn a katonai szövetség.

A NATO-tagállamok nagykövetei hétfőn bólintottak rá a misszióra, Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka javaslatára.

Cameron: "napokon belül" szankciódöntések születhetnek

"Napokon belül" döntés születhet orosz kormányilletékeseket sújtó "célzott szankciókról", ha Moszkva nem ad érdemi választ az ukrajnai fellépésével kapcsolatos nyugati aggályokra - mondta hétfőn a brit miniszterelnök.

David Cameron a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatójában kijelentette: kedden Londonban EU-tisztviselők tanácskoznak egy olyan szankciótervezetről, amely az orosz kormány 18 tagját érintené. Cameron szerint a lehetséges ellenlépések között szerepel a beutazási tilalom és a külföldön tartott pénzügyi eszközök befagyasztása. A brit kormányfő mindazonáltal nem tárta fel, hogy e szankciók pontosan kik ellen irányulnának.